Főrendiházi irományok, 1875. I. kötet • 1-51. sz.
Irományszámok - 1875-24
XXIV. SZÁM. 137 2)  tanács hatásköréből a közigazgatás , vezetése, — a felebbezési ügy (12. §.), — a végrehajtás átalában (16. §.); a közadók kivetése, behajtása, közmunka, községi utak, vasutak, vízszabályozási és építészeti, — népiskolai ügyek és védtörvény körüli azon teendők, melyek végrehajtása ma a tanács hatáskörébe tartozik (24—30. §. ; 35., 36. §§.) ; — továbbá az árvaés egészségügy kezelése (43. §.) ; — ministeri rendeletek és törvényhatósági szabályrendeletek végrehajtása (65. és 72. §§.); s végre 3) A 'polgármester hatásköréből a közigazgatási teendők beosztása (14. §.); megosztatnék a fegyelmi vizsgálat elrendelése (44. §.) és jelentéstétel a közigazgatás állapotáról. (67. §.) Ezen hatáskör még tágul az által : a) hogy kiterjed a posta és távirdai ügyekre (33. §.); börtönök vizsgálatára (37. §.) ; a bíróságoknál netán előforduló rendetlenségek elhárítására. (39. §.) b) hogy a közigazgatási bizottság egyszersmind fegyelmi bíróságot is képez. (55. §.) c) hogy a közgyűlés határozatait ellenőrzi s a czéltalannak vagy törvénytelennek tartott határozat ellen a ministerhez felterjesztést tenni köteles. (76. §.) Lehetetlennek véljük, hogy a közigazgatási bizottság az elősorolt számtalan teendőt legyőzni bírja, mert az általa elintézendő ügyek száma a 100 ezerét a fővárosban bízvást meghaladván, sem a polgármester vagy helyettese az előadást, sem az állandóan nem ülésező bizottság az elintézést elvégezni képes nem lehet. És ezen oknál fogva — habár a közigazgatási bizottság felsorolt hatásköre ezen feltevésünknek nyilván ellene szól: — fel kell tételeznünk — mert az ellenkezőt a közigazgatás teljes fennakadása mellett képzelni sem tudjuk — hogy a közigazgatási bizottság mellett a főváros jelenlegi közigazgatási közegei is fentartatni fognának. Ámde ezen feltevés sem képes aggodalmainknak megnyugvást szolgáltatni, mert azon — mindenesetre törvény által meghatározandó viszony, mely egyrészt a közigazgatási bizottság másrészt a többi közigazgatási közegek közt, ezek alárendeltségi viszonya, hatásköre és illetékessége tekintetében fennálland, a törvényjavaslatban még csak megérintve sem lévén, — az előbbinél kedvezőbb következtetésekre ezen feltevés mellett sem juthatnánk. Mert — ha a fővárosi vagyon kezelése és a még hatáskörében megmaradt, legnagyobb részt községi ügyek végzése szükségessé tenné is a tanács működését, — mig egyrészről intézkedési önállóságának megszüntetése működésének hatását tökéletesen megbénítaná, addig ugyanezen aknái fogva a törvényhatóság iránti felelősségét is megszűntnek kellene tekinteni. A fővárosban a tanács intézkedésének átalános korlátozását a törvény értelmében a bizottság által megállapított s a minister által jóváhagyott költségelőirányzat képezvén, ha a közigazgatás vezetése kezeiből kivétetnék s működése csak a legszorosabb értelemben vett végrehajtásra szoríttatnék, — akkor a tanácsot a költségvetésnek megtartásáért felelősnek képzelni sem lehetne. A mennyiben pedig fenn kellene maradniok a fővárosban a törvényhatósági és községi közigazgatás egyéb orgánumainak is, minthogy a beékelendő testületnek correlátioja ezek irányában szintén még nagyjában sem nyer szabályozást, a közigazgatási közegek számának szaporítása az eljárást complicáltabbá tenné, a hatáskör és illetékesség összekuszálása, és mondhatjuk — tisztázhatlansága pedig minden érdek véghetetlen sérelmére, közigazgatásunkat szükségképen zátonyra vezetné. Ezek után, m. t. képviselőház, elégségesnek tartjuk —• a törvényjavaslat részleteire áttérve annak — csak jelentékenyebb hiányaira utalni, mily világosan szólnak a mellett, hogy annak megalkotásánál a főváros különleges viszonyaira figyelem nem fordíttatott 1. Az 1. §. szerint a közig, bizottság tagjai a törvényhatósági tisztviselők közül a polgármesteren kivül a főjegyző, t. ügyész, árvaszéki elnök és a főorvos. FŐRENDI IROMÁNYOK. I. 1875/8. 18
