Főrendiházi irományok, 1875. I. kötet • 1-51. sz.
Irományszámok - 1875-24
138 XXIV. SZÁM. Míg tehát az alpolgármesterekben a törvény által világosan kijelölt önálló közigazgatási közegek, valamint a tanácsnokokban és fő számvevőben az egyes szakok előadói és a számonkérő szék eddigi tagjai mellőztetnek, addig a főjegyzőben csak a megyei viszonyok által indokolhatólag oly tisztviselő tétetik a közigazgatási bizottság tagjává, sőt a polgármester akadályoztatása esetén előadójává, ki az 1872. 36. t. ez. értelmében a közigazgatási teendőkre egyátalán be nem foly s a kinek részére befolyást maga ezen törvényjavaslat sem jelöl ki. A fennálló törvény szerint fővárosunban külön jegyzői hivatal nincsen, hanem a jegyzők a polgármester által a szakok szerint alakult ügyosztályokba vannak beosztva. Ha tehát jövőre az ügyosztályok jegyzői a főjegyző dispositiója alá helyeztetnének, ez által egy részt az ügyosztályok működése megakasztva, másrészt pedig a polgármesternek törvényszerű elnöki hatásköre részben a főjegyzőre átruházva volna. Az árvaszék a fővárosban az 1872. 36. t. ez. 9. §-ánál fogva a tanács egyik szakosztályának, s az árvaszéki elnök a fennálló szabályok szerint ezen szak vezetésére elnökileg kirendelt tisztviselőnek lévén tekintendő, a többi szakok előadóinak mellőzésével épen ezen egynek képviseltetését részünkről indokolhatónak nem tartjuk. A törvényjavaslat ezen intézkedésének consequential különösen a fegyelmi eljárás körül mutatkoznak. Mert a főjegyző, az árvaszék vezetésére kirendelt tanácsnok, t. ügyész és főorvos, mint a közig, bizottság tagjai, hasonállású és rangú tiszttársaik közül kivétetvén, ellenük a fegyelmi vizsgálat csak a közig, bizottság által lenne elrendelhető, sőt ily minőségükben a polgármesternek fegyelmi vizsgálat alá helyezését is indítványozhatnák, ellenben a tanács többi tagjai első sorban a polgármester fegyelmi hatósága alá helyeztetnének. 2. Ha a polgármester és minden közigazgatási ág képviselője minden hóban részletes jelentést teend a közigazgatás állapotáról, akkor az ily kötetekre terjedhető részletes jelentések szerkesztése a bizottsági előadóknak, azok tárgyalása pedig magának a közigazgatási bizottságnak minden tevékenységét és idejét okvetlenül igénybe veendi. 3. A végrehajtásra hivatott törvényhatósági közegnek ezen törvényjavaslat szerint a polgármester lévén tekintendő, a 23. §. intézkedéséből azon viszásság származnék, hogy mig a polgármester a közigazg. bizottság helyettes elnöke, s igy magában a bizottságban az egyes közigazgatási ágak képviselői felett áll, addig ugyanezek, mint p. o. az adófelügyelő és tanfelügyelő, a bizottsági tárgyalást nem kivánó felsőbb rendeletek végrehajtása tekintetében vele rendelkeznének. -, 4. A törvényjavaslat 25—28. §§-nak intézkedése a fővárosban az 1870: 10. t. ez. által felállított közmunkák tanácsának és középitészeti bizottmánynak hatáskörét érintvén, vagy ezeknek kellene megszünniök, és a közmunkaváltsági alapnak a törvényben kitűzött czéljától elvonatnia, vagy fennállásuk esetén a közigazg. bizottság hatásköre az itt jelzett ügyekre ki nem terjedhetne. A törvényjavaslat 29. §-a pedig a főváros viszonyaira egyátalán nem alkalmazható. 5. A hadseregből és honvédségből való szabadságolást kérő folyamodványok tárgyalása a törvényjavaslat 36* §-a értelmében az eddig divottnál czélszerübb szabályozást nem nyerne. Mert ezen kérvények eddigelé is a hadkiegészítési kerület vagy a honvédzászlóalj parancsnoka közt folyt tárgyalás megejtése után a tanács véleményével terjesztettek a honvédelmi minister érdemleges elintézése alá. De tekintettel arra, hogy a közig, bizottság helyt adó határozatát, illetőleg megállapodását csak jegyzőkönyvbe iktatja, de azért végérvényes intézkedés végett az iratokat a honvédelmi ministerhez felterjeszteni köteles ; elutasítás esetén pedig felebbezés utján az ügy különben» is a honvédelmi minister elé fog kerülni : ez által szerény véleményünk szerint sem az eddigi eljárás javitva, sem a központi kormány ily ügyekbeni teendője megkevesbitve jövőre sem leend.
