Főrendiházi irományok, 1875. I. kötet • 1-51. sz.

Irományszámok - 1875-24

136 XXIV. SZÁM. — erős meggyőződésünk, hogy fővárosunkban a jelenlegi szerkezet épségben hagyása mellett is keresztül vihető. Mert ámbár a fővárosnak az 1872:36. t. ez. által szabályzott szervezete iránt nem vagyunk annyira elfogulva, hogy azt tökéletesnek vélvén, további javítást nem igénylő bevégzett műnek tekintenek, — de sőt élénken érezzük egyes hiányok fenforgását s azok kiegészítésének szükséges voltát: mindazáltal nem láthatunk üdvös orvoslást abban, hogy alig behozott törvényhatósági organisatiónk s ezzel együtt egész közéletünk már most megváltoztattassék ; hanem azt véljük fővárosunkra nézve üdvösnek, ha ennek a törvény által lerakott alapon természetszerű fejlődés engedtetik, s a szükségesnek bizonyuló javítások a főváros életrendszerének újabb és újabb megváltoztatása nélkül hajtatnak végre. A közigazgatásnak gyorsabbá és olcsóbbá tétele tehát véleményünk szerint is nemcsak nagyfontosságú, de életkérdés, azonban annak elérése nem a szervezet, hanem az eljárási rendszer megváltoztatása útján kell hogy bekövetkezzék. És igy sem ezen indok, sem a fegyelmi eljárásnak czélszerü módosítása — bár ez utóbbi is méltán kiváló gond tárgyát képezheti, — a közigazgatási bizottság felállításának szükségét a főváros viszonyaival szemben elvileg igazolni nem képes. Szemügyre, véve azon változást, mely a közigazgatási bizottság felállítása folytán, a fővárosnak az 1872. 36. t.-czikkben megállapított szervezetén ejtetnék, nem titkolhatjuk el azon alázatos meggyőződésünket, miszerint az nagyban túlmenne a törvényjavaslat indokolásában kitűzött azon czélon, hogy közigazgatásunk javítása nem a meglevő rendszer teljes eldobása, hanem a fejlettebb államélethez való idomítása útján kell hogy történjék. Jeleztetik ugyan a törvényjavaslatban a közigazgatási bizottságnak mind hatásköre, mind pedig a kormányhoz és a törvényhatósághoz való viszonya, de mindkettő oly annyira átalánoSj — s inkább a megyei közigazgatási rendszerre illeszthető vonásokban, — hogy azokból a létrejövendő szervezet iránt biztos képet alkotni a javaslat gondos áttanulmányozása után sem voltunk képesek. Őszintén megvalljuk m. t. képviselőház, hogy a hatáskörre vonatkozó intézkedéseknek, a 88. §-al való egybevetése után nem vagyunk tisztában az iránt sem, ha vájjon a közigazgatási bizottság mellett fentartatni czéloztatnak-e a tanács, ker. elöljáróságok, közmunka-tanács — közép, bizottmány — a többi szakbizottmányok, iskolatanács, iskolaszékek, valamint a törvényhatóság egyéb közigazgatási szervei. Mert bizonyos az, hogy a közigazgatási bizottság a 12. §-ban szabályozott hármas hatáskörénél fogva felöleli a közigazgatásnak összes ágazatait intézés, végrehajtás és ellenőrzés tekintetében, s ezzel együtt mindazon teendőket részben vagy egészben kezeiben egyesítené, melyeket a most fennálló törvények a közgyűlés, tanács, polgármester és a fentebb elősorolt közigazgatási közegek hatáskörébe utalnak. A törvényjavaslatnak átalánosságban tartott szövegezése ugyanis a hármas hatáskör elsejét ugyanazon szavakkal irja körül, mint az 1870:42. t. ez. 58. §-a az alispáni hatáskört, hogy t. i. vezeti a közigazgatást, s igy ámbár gyakorlatban elképzelhetőnek sem tartjuk, — logikailag tekintve a közig, bizottság hatásköre megyékben az alispánéval, városokban pedig a közigazgatási hivatás tekintetében amahhoz hason rendeltetésű tanácséval azonosulna, és ezen kivül még számos teendőt közvetlenül intézni, miket ma részint a törvényhatóság egyéb orgánumai, részint pedig azon kivül álló hatóságok vagy közegek végeznek. Elvonatnék ugyanis jövőre a közigazgatási bizottság által: 1) A közgyűlés hatásköréből a fegyelmi hatóság és felebbezések elintézése (12. §.) a közadók kivetésének és. behajtásának, a közmunka, községi utak, vasutak, vizszabályozás, építés, népiskolák ügyének intézése, továbbá az árva- és egészségügy körüli intézkedésnek vezetése (24-30. §);