Főrendiházi irományok, 1872. V. kötet • 238-277. sz.

Irományszámok - 1872-253

CCLIIL SZÁM. 165 Melléklet a 253, számú irományhoz. Indokok a nők teljeskoruságáról szóló törvényjavaslathoz. A magyar magánjog a személyek közt, nemi tekintetben a teljeskoruságra s az azzal kapcsolatban álló jogok gyakorlatára nézve különbséget tesz. A hármas t.-k. I. r. 111. ez. kimondja ugyan, hogy a hajadonok a 16. év betöltével teljeskoruaknak tekintendők, söt bizonyos jogokat a pervitelre s egyes intézkedésekre nézve már a törvényes koruaknak is enged, de a 112. czikkben a hajadonokat, férjhezmenetelökig, gyámság alá helyezi s az előbbi czikkben nem emiitett jogok gyakorlatára nézve bizonytalan ideig esetleg az egész életen át tartó kiskorúságra kárhoztatja. | A hármas t.-k. szerzője e régi jogszokást a gyengébb nem iránt szükséges védelemmel indokolja: „Nam aliter",— mondatik a 112. czikkben, — carentes Tutore, ipsae ex ingenii earum levitate, facile seduci decipique possent. " Korunkban ez indok tarthatlanná vált. A mi előbb a lovagiasság színében tűnt fel: most méltánytalanságot és orvoslást igényel épen azoknak érdekében, a kikről a törvény e gyámkodás által kiválólag akart gondoskodni. Az ujabb idők egyik elutasithatlan követelménye a jogegyenlőség és ezzel az említett korlátozás össze nem egyeztethető. Átalánosan elfogadott elve a magánjognak, hogy a személyek, a teljes koruság éveinek betöltével, — a mennyiben más törvényes akadály nem áll ellent, nemi különbség nélkül jogaik szabad gyakorlatába lépnek s magukat érvényesen kötelezhetik. Kifejezi ezt majdnem minden ujabb törvény, részint nyilván, mint a szász polg. t.-k. 4. §., részint hallgatag, az által, hogy a két nem közt nem állit fel korlátokat. Ide járul, hogy az emiitett törvényes intézkedések hatálya, egyes esetekben vitára szolgáltatnak alkalmat. Nem emlitem a gyakorlatban észlelt azon esetet, melynél fogva némely biróság e törvényt mint a jelenkor jogérzetének meg nem felelőt, nem tekinti kötelezőnek. A törvény mindaddig kötelez, mig azt az arra egyedül illetékes törvényhozás, hatályon kivül nem teszi. De vitásnak tartják többen a kérdést azon hajadonokat illetőleg, a kik az oszt. polg. t.-könyv uralma alatt, t. i. 1853. május l-jétől a magyar törvények visszaállításáig lefolyt időszakban 24-ik életévöket betöltötték.