Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
18 CCV. SZÁM. vizsgálatokat rendelhetnek el, hanem időről-időre a szükséghez képest küldöttségeik által a becsié« minden stádiumát figyelemmel kisérhetik s ellenőrizhetik; sőt ez kötelességük is. De nem csak arra ügyeltem, hogy a bizottságok saját közegekkel is rendelkezhessenek, hanem arra is, hogy azon nehéz és komoly feladathoz képest, mely a bizottságokra minden irányban vár, ugy és akkép alakíttassanak azok, hogy bennük és általuk e nagy mívelet kivitelénél érdekelt valamennyi fél képviselve legyen. A járási becslőbizottság a földbirtokosok érdekképviselete. S miután e bizottság a járási tiszta jövedelmi fokozatok megvizsgálásánál, s az osztályba-sorozás elleni felszólalások ügyébeni Ítélethozatalnál nevezetes befolyással bir a járásbeli egyes birtokosok adóterhének megszabására, sőt a kerületi bizottságba választott tagjai által az egész országra kinyomozandó adóalap megállapítására is szükségesnek látom azt olykép szervezni, hogy benne az adófizetők nagy-, közép- és kis-birtok szerint külön-külön, de mindig az általuk viselt adóteher arányában legyenek képviselve. E végből hoztam javaslatba a VI. számú mellékletben gyakorlatilag kifejtett választási módozatot. i E módozat előnye abban fogna állani, hogy biztosíttatnék általa a földadó-fizetők minden rétege számára az őt adója nagyságához képest megillető képviseltetési jog s egyszersmind kötelesség is. A járási földadóbizottság elnökét azon törvényhatóság választja, melynek területén belül fekszik a járás, avagy annak több adót fizető fele. így a járási bizottság alakítására a törvényhatóság is befoly, a mi annyival is inkább igazolt, mivel a törvényhatóságok a jövedelmi s házadók kivetésénél is hasonló jogokkal birnak. A kerületi bizottság a járási bizottság választottaiból, a katasteri igazgatóból és az illető kerület becslőbiztosaiból áll, és pedig azon oknál fogva, mivel szükséges, hogy a kerületi bizottságban valamenyi járás érdekképviselete s mind azon szakértők képviselve legyenek, kik a járási jövedelmi fokozatok megállapításában résztvettek, hogy igy a tárgyalások alapossága s a megállapodások és végzések pártatlansága biztosittassék. Az országos földadóbizottság részint a kerületi bizottság, részint az országgyűlés, részint pedig a pénzügyminister választottaiból alakittatik. E bizottságnak az a nagy horderejű hivatása van, hogy a járási tiszta jövedelmi fokozatokat végleg megállapítsa. Ez okból szükségesnek látom, hogy benne mind a földbirtokosok, mind az országgyűlés, mind a pénzügyminister egyenlő számú tagokkal legyenek képviselve, mert csak igy lehet arra számítani, hogy nem helyi vagy magán-érdekek, hanem országos és objecti v szempontok fogják e bizottságot az ország egyes vidékei adóterhének megállapításánál és a kellő arányosság fentartásánál vezérelni. A járási tiszta jövedelmi fokozatok az egész országra nézve az országos földadó-bizottság által megállapíthatván (56. §.), a becslés második stádiuma : az osztályba-sorozás következik. (57-60. §§.) A telekkönyvekben s birtokivekben adva lévén a birtokosok neve s birtokrészleteik térfogata, a tiszta jövedelmi fokozatokban meg a föld jövedelmezésének művelési ágak és azok minőségi osztályai szerinti fokozatai és a mintaterekben e fokozatok jelzői ; teljes megnyugvással lehet várni, hogy e biztos nyomokon helyesen fognak az egyes birtokrészletek az azoknak megfelelő osztályokba soroztatni. Ez részletes és roppant terjedelmű munka. Én ezért az osztályba-sorozással kisebb számú, csak két tagból álló küldöttségeket javaslok megbizandóknak, kik a becslőbiztos felügyelete alatt és a községi elöljáróságok, s az érdeklett felek jelenlétében fogják megoldani nehéz feladatukat. A sorozó-küldöttségi tagok választása, illetőleg kinevezése a járási bizottságra, illetőleg a katasteri igazgatóra bizandó, hogy az osztályba-sorozó küldöttségekben is a helyi érdekeken való felülemelkedés s a szakértelem kellőleg biztosittassék. t
