Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
CCV. SZÁM. Köztudomású dolog, hogy a fennálló földadó-kataster már elkészültekor is sok helyen hiányos volt, s ennek folytán a földadóteher már akkor is aránytalanul volt felosztva. Ezen aránytalanság és antiak igazságtalansága idővel mé^ érezhetőbbé lett, és pedig annál inkább, minél magasabbra emeltetett az adószázalék, s minél inkább megváltoztak a vaspályák s egyébb okok folytán a mezőgazdasági viszonyok. Ezen aránytalanság megszüntetése, s ennek folytán a földadóteher arányos kiegyenlítése volt tehát a ezél, mely a múlt országgyűlésén javaslatba hozott törvény által elérendő lett volna. — Ez a jelen törvényjavaslatnak is főczélja. De az előbbi törvényjavaslat elkészítése óta a katonai határőrvidék polgárosítása, illetőleg annak előkészítése már oly stádiumba lépett, mely mellett arról is kellett gondoskodnom, hogy a miénkkel azonos földadórendszer hozassék be az ország ezen részeiben is, melyek eddig a földadó tekintetében is a miénktől lényegesen eltérő törvények alatt állottak. Hogy a határőrvidéken a földadó-katastert ugyanazon elvek és szabályok szerint kell elkészíttetni, melyek szerint az nálunk kiigazittatni czéloztatik : el fogja ismerni mindenki, a ki meg van győződve arról, hogy az adóteher egyenlő és igazságos arány szerint csak egyenlő alapokon osztható fel. A határőrvidéken fennálló földadókulcs azonban, melynek szabályai az I. szám alatti mellékletből kivehetők, lényegesen eltér a nálunk érvényben levő, az átaláuos közteherviselés elvén alapuló földadórendszertől. Fennálló földadónk szerint ugyanis : a) minden gazdaságilag művelhető és használható föld földadó tárgya ; b) az adókötelezettség, a birtokos személyére, társadalmi állására való tekintet nélkül általános; c) az adó a föld átlagos tiszta jövedelme után (Erdélyre nézve fennálló külön kulcs szerint bár, de az egyes földbirtokokra a különböző kulcsnak megfelelő) egyenlő adótétel szerint vettetik ki. Nem igy a határőrvidéken. Ott a terület nagyobb része nincs megadóztatva. Nemcsak a kincstári birtokok és azon telkek, melyeket bizonyos hivatalos személyek, jelesen a lelkészek és a tisztviselők használnak, mentek ugyanis ott a földadótól, hanem a községi legelők is. — Az adó nem a tiszta jövedelem, hanem kerületeiikint megállapított adófokozatok alapján holdszám szerint vettetik ki, s a birtokos társadalmi állása szerint ezen fokozatok is más-más magasságban alkalmaztatnak. így például a határőrök, a többi magánbirtokosok és a papság mind másmás fokozat szerint adóznak. — A rendes földadó után 1859 óta kivetett rendkívüli pótadó alól pedig bizonyos feltételek mellett még az adófizetésre különben kötelezett felek is fclmentvék. A mai kor igényeivel ellenkező ezen adózási szabályok megszüntetése és az átalános földadó-kataster behozatala, mint a határőrvidék polgárosításának egyik corollariuma, az ő Felsége által kibocsátott királyi leiratokban is benfoglaltatik. Ez a jelen törvényjavaslatnak egyik lényeges különbözete az élőbbemtől. Ehhez járul, hogy az előbbeni törvényjavaslat szerint a végrehajtandó munka két nevezetes része, úgymint: a katasteri telekkönyvek kiigazítása és a földrészletek osztályba sorozása, — az akkor tervezett becslő albizottságok ellenőrzése alatt, — a községekre bízatott. A jelen törvényjavaslat ellenben nagyobb súlyt helyez az épen érintett két rendbeli művelet végrehajtására ; s azért a telekkönyvek kiigazítását, illetőleg elkészítését a birtokosok közreműködése mellett ugyan, de a kormány által kirendelt szakértőkre, — a birtokír
