Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-205

CCV. SZÁM 115 A II. osztályba tartozott volna minden más Önálló (az I. osztályba nem tartozó) kereseti vállalat és foglalkozás. A III. osztályba tartozott volna azon jövedelem, mely szolgálati viszonyból vagy bérből származik. Az adó alapját az I. osztálybeli vállalatoknál az utolsó év tiszta jövedelme, s ott, hol ily jövedelmet kimutatni még nem lehet, az alaptőke 5% kamatja képezné. Ezen vállalatok adóját az évi mérleg és forgalmi kimutatás alapján pénzügyi közegek vetették volna ki. A II. osztálybeli vállalatoknál az adó alapját ezen vállalatoknak becslö'-bizottságok által megállapított átlagos jövedelme képezné. Ily becslő- s egyúttal adókivető bizottság minden járásban és jelentékenyebb városban alakittattak volna; elnöke, egyúttal előadója egy pénzügyi tisztviselő leendett; tagjai felerészben az adózók sorából (az elnököt is hozzászámítva) a kormány által hivattak volna meg, felerészben pedig a járásbeli (városi) iparüzők által választattak volna. A III. osztálybeli jövedelemadó alapját az állandó évi fizetés és egyéb illetmények képezték volna, melyeket rendszerint a kifizetésre kötelezett személyek tartoztak volna bejelenteni. Minden ipar- és kereskedelmi karaara területén felülvizsgáló bizottság alakíttatott volna, tagjai felerészben a pénzügyministerium által hivattak volna meg, felerészben az ipar- és kereskedelmi kamra által választattak volna. Az elnököt a pénzügyministerium nevezte volna ki. A felülvizsgáló bizottság intézte volna el az első folyamodást! (járási és városi) bizottságok által kivetett adó elleni felszólalásokat, s azok vetették volna ki közvetlenül azon nagyobb gyárak kereseti adóját, melyek alaptőkéje 100,000 írtnál nagyobb. Az I. és III. osztálybeli adó évenkint, a II. osztálybeli pedig minden másodévben vettetett volna ki, a pénzügyi törvény által megállapítandó százalékkal. Az adó kiszabásánál a II. osztályban a kipuhatolt évi tiszta jövedelemből kereskedelmi és gyári vállalatoknál 10%, minden egyéb iparvállalatoknál 20% vonatott volna le; — a III. osztályban 600 írtig változatlanul csak 1 frt adó fizettetett volna, 600 frtnál nagyobb jövedelemnél az első 1000 frtnak csak egy ötöd, a második ezernek két ötöd, a harmadiknak három ötöd, a negyediknek négy ötödrésze azon túl pedig a jövedelem egész Összege rovatott volna meg adóval. A becslés és kivetés elleni felszólalásokat, ha a járási (városi) bizottság határozata ellen intéztettek volna, a felülvizsgáló bizottság, az utóbbinak határozata ellen intézetteket pedig a pénzügyministerium; és ha a pénzügyi közegek határozata ellen történt volna felszólalás, a pénzügyi hatóságok intézték volna el. 2. „A tőkekamat-adó" tárgyát képezték volna az országok, közalapok és rendek kötvényeitől járó kamatok, valamint a kereseti adó alá nem eső társulatok osztalékai. Az adó a kereseti adóra nézve meghatározott százalékkal lett volna kivetendő, s a kamatok vagy osztalék kifizetésénél levonandó. E törvényjavaslat az államkötvények kamataira ki nem hatván, az osztrák államadósság unificatiójáról szóló törvényben meghatározott adóperczent és adóztatási eljárás változatlanul fenmaradt volna.

1 3. A „személyes jövedelemadó" tárgyául azon Összes tiszta jövedelem jelöltetett ki, melyet physikai személyek és oly testületek, melyeknek tagjai a testületi vagyonnak és jövedelemnek bizonyos részére jogos igényt nem emelhetnek, egy vagy több forrásból húznak, akár legyen az már egyszer adóval (föld-, ház-, kereseti vagy tőkekamat-adóval) megróva, akár nem. 15*