Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-205

116 CCV. SZÁM Kivétettek azok, kiknek összes jövedelme zárt helységben 700 forintot, másutt 600 forintot túl nem halad. Ezen javaslat egészen a porosz osztályozott jövedelemadóhoz hasonlit. A személyes jövedelemadó kivetése czéljából az adózók 20 osztályba Boroztattak : Az I. osztály 1000 forintig .... 8 forintot II. „ 1000—1500 forintig 15 „ III. „ 1500—2000 forinttól 27 forintig IV. „ 2000—2500 „ 40 V. „ 2500—3000 „ 54 VI. „ 3000-3500 „ 70 X. „ 5500—6000 „ 160 XI. „ 6000—10000 „ 3<>/

0 XIX. „ 70000—80000 „ 4%% XX. „ 80000 frtot túlhaladó jövedelemtől 50/

0-ot fizetett volna. A személyes jövedelemadó alapját rendszerint az adóévet megelőző évbeli tiszta jövedelem képezte volna, mely jövedelmet minden adóköteles az adókivető bizottsághoz benyújtandó vallomány által lett volna köteles bejelenteni. A vallományok megvizsgá'ásával s az adó kivetésével országos bizottságok bizattak volna meg, melyek a kereseti adó kivetésével, illetőleg az az elleni felszólalások eldöntésével megbízott bizottságok mintájára az adózók által választott, és a kormány által megbízott tagokból alakíttattak volna, Harmadik rész. Bajorország egyenes adói. Bajorországban következő egyenes adók vannak: föld-, ház-, ipar-, jövedelem- és tőkekamatadó. Ezen adók ntán 1871. évre elő lett irányozva délnémet forintban : 1. földadó. 6.686,300 frt 2. házadó 1.011,900 „ 3. iparadó 1.595,000 „ 4. jövedelemadó 344,000 „ 5. tőkekamatadó . 692,800 „ összesen . . 10.330,000 frt, mely főösszegből teszen: a földadó . 64'7<y

0-kot a házadó 9'6 „ az iparadó 15'5 „ a jövedelemadó 3*3 „ a tőkekamatadó 68 „ A népesség létszáma, az 1867. évi népszámlálás adatai szerint, 4.824,421 lévén, egy főre 2 frt 8*2 kr. egyenes adó esik. Az egyenes adók összege ugy áll a többi rendes bevételekhez, mint 1 : 7,6-hoz.