Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
102 CCV. SZÁM. A megbízás visszautasítását illetőleg, a 21. §-ban felállított elv itt is mérvadó. (25. §.) A kerületi bizottság elnöke szintén az államérdekeket képviseli ; ő vezeti a tárgyalásokat, s őrködik a felett, bogy az adókivetési szabályok egyformán alkalmaztassanak ; továbbá ügyel a becslő bizottságok ügyvitelére s a kivetési műveletek jókori befejezésére. Ezen elnökhöz intéztetnek az adózók, valamint a becslőbizottsági elnök részéről bejelentett felebbezések. Végre ő hivja össze a kerületi bizottságot s foganatosítja határozatait. (26. §.) A tartományi bizottság elintézi a becslőbizottsági elnök s az adózók által bejelentett felszólalásokat, mire nézve az adózók állításainak megbirálását illetőleg hasonló joggal van felruházva, mint a becslőbizottság. A kerületi bizottság köteles ugyan, a felebbezések megvizsgálásánál a valóság kiderítésére a 23. §. szerint enyhébb módott is megkísérelni ; a mennyiben ez azonban sikerre nem vezetne, fel van hatalmazva, az adózók vagyoni és jövedelmi viszonyainak szorosabb kiderítése iránt is intézkedni, s e ezélra az illető biróságok által tanukat, végső szükség esetében hit alatt is kihallgattathat, s az adózótól felvilágosításokat követelhet, a bérleti szerződéseket, kötelezvényeket, s kereskedési könyveket s egyéb okmányokat előkivánhatja. Ha a kívánt felvilágosítás a meghatározott időre meg nem adatik, vagy az okmányok elő nem terjesztetnek, az felteteleztetik, hogy adózó panaszát indokolni s támogatni képtelen, s ennek folytán felebbezésével elutasittatik. A kerületi bizottság a becslőbizottságok javaslatait gondosan megvizsgálván, azokra vonatkozó észrevételeit ez utóbbival azon ezélból közli, hogy az azokat a jövő évi kivetésnél figyelembe vegye. Az értesitvények s határozatok hozatalánál s kiadványozásánál a becslőbizottságokra nézve előadott rendszabályok követendők. (27. §.) A felebbezések elintézésénél, a vagyon és jövedelem megállapítására nézve következő elvek irányadók. (28., 29., 30. §.) (28, §.) A földbirtok után folyó jövedelem, az egyes birtokos részére a tulajdonát képező összes fekvőségekből s a földbirtokkal összefüggő s egyéb jogosultságokból folyó jövedelemre terjed ki. Bérbe adott fekvő jószágoknál, a bérletet terhelő költségek levonása után, a haszonbér és mellékszolgálmányok évi összege, a saját kezelés alatt álló jószágoknál, valamint mezőgazdasági iparágaknál (pl. fŐzdéknél, malmoknál, téglavetőknél stb.) kőmész-, kréta- s egyéb bányáknál s hutáknál az utolsó 3 évi jövedelemnek átlaga képezi a felveendő alapot. A tiszta jövedelem kiszámításánál a birtokon fekvő terhek s adók levonhatók; az adózó azonban köteles a felvett tőkét, a hitelezőnek nevét s lakását, valamint a kötelezvény keltét hitelesen kimutatni. (29. §.) A tőke utáni jövedelem alatt értetnek mindazon cselekvő követelések; melyek az adózót magánadósok, állam vagy állami intézetek, nyilvános vagy részvénytársulatok stb. irányában illetik. Ide számitandók az életjáradékok s más pénzbeli vagy pénzértékü bevételek. Ha a kamatok, járadékok s az árhullámzásnak kitett részvényosztalékok rendesen be nem folynak, az előző évben fizetett összeg vétetik fel, ha ilynemű jövedelmet adósságok terhelnének, a kamatok a 28. §. szerinti módozatokhoz képest itt is beszámíthatók. Oly követelésekés tartozások, melyek a kereskedelmi forgalomból erednek, s iparüzőkközt rendszerint előfordulnak, a jövedelem megállapításánál a 30. §-nak megfelelőleg veendők figyelembe, y e szerint itt nem jönnek figyelembe.
