Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
CCV. SZÁM. 103 (30. §.) A jövedelem harmadik neméhez a kereskedés, ipar, bérlet s egyéb hasznothozó foglalkozásból, pl. állami vagy községi tiszti fizetésből, orvosi és ügyvédi gyakorlatból, irói díjazásból eredő bevételek, nyugdijak s ideiglenes nyugdijak (Wartegelder), átalában mindazon folytonos bevételek, melyek ingó vagy ingatlan vagyon évi hozadékának nem tekinthetők. Az ilynemű jövedelmek megállapításánál következő eljárás követendő: A kereskedésből, iparból s bérletből eredő nyeremény az utolsó 3 évi átlag szerint, vagy lia az üzlet s vállalat annyi éven át még nem állna fenn, annak megkezdésétől számíttatik ki ; — ezeknél kiadásképen az épületek s felszerelések elhasználásán kivül levonhatók oly költségek is, melyek a kereskedéssel s iparral kapcsolatosak; le nem vonhatók tehát oly kiadások, melyeket az adózó háztartására, üzlete nagyobbitására s beruházására fordít. Állandó fizetések teljes összegeikkel veendők fel. A fizetésből s nyugdíjból azon járulékok levonandók, melyek törvényes intézkedések alapján nyugdíj és Özvegyi pénztárak javára fizetendők. Hivatalhoz kötött szállások s bér nélkül haszonélvezetre átengedett földek a helyi bérek arányában beesülendők meg; ha azonban a fizetés terhes, vagyis ha abban a hivatali állással öszszekötött kiadások megtérítése is foglaltatik, ez esetben a fizetésnek e czímü részlete a fizetésből levonandó. (31. §.) A kivetési összes míveletek fővezetése a pénzügyministert illeti, ki egyszersmind a becslő és kerületi bizottságok s elnökei eljárása ellen emelt panaszok fölött is határoz. (32. §.) A becsiőbizottságnál alkalmazott elnökök s egyéb tisztviselők esküvel köteleztetnek a vagyon s kereseti viszonyokról vett értesítések titkontartására, a bizottsági tagok pedig ugyanerre kézadással ünnepélyes fogadást (mittelst Handschlag Eidesstatt) tesznek. (33. §.) Azon adózó, ki felebbezésében jövedelmét tudva kevesebbre vallja, vagy pedig eltitkolja, birság alá esik, mely a megrövidítésnek kitett adó négyszeres összegéig terjedhet. A birság alkalmazása fölött, ha az adózó ezt, valamint a vizsgálati költséget is önkényt le nem fizeti, a bíróság" határoz. Az elmarasztalt fél által a járásfőnök, vagy községi elöljáróság előtt e részben tett kötelező Ígéret, a meg nem tartás esetében, birói Ítélet erejével bir. (34. §.) Az adókivetési költséget rendszerint az állam viseli; kivételnek van azonban helye, ha valamely adózónak felebbezése lényegben alaptalannak találtatik, ez esetben a tárgyalási költségeket ez tartozik megtéríteni. • A bizottmányi tagok működésük tartamára az államkincstárból napidijat húznak. (35. §.) A kivetett adó havi részletekben minden hó 8 első napjáig a községi adószedőnél lefizetendő ; az évi tartozás erejéig előfizetések is teljesíthetők. Beszedési dij fejében, melyből a kivetési mellékköltségek, pl. papírra, nyomtatványokra stb. tett kiadások is fedezendők, a befolyt adóösszegnek 3°/ 0-át meg nem haladó összeg állapítandó meg. (36. §.) A beeslőbizottság által kirótt adónak lefizetését elhalasztani nem szabad, ha mindjárt az adótétel ellen a felebbezés bejelentetett is, sőt ez az esetleg mutatkozó többlet beszámitásának fentartása mellett a meghatározott részletekben lefizetendő. — Az állandó fizetésekre kirótt osztályozott jövedelemadót azon pénztár, melynél a fizetések folyósítva vannak, levonhatja s rendeltetése helyére szállithatja. Az év folyamában beálló jovedelemsz aporodás vagy apadás a kivetett adó befizetésére befolyással nincsen. Csak azon esetben szállítható le az adó, ha az adózó igazolja, hogy megállapított összes jövedelme, egyes jövedelemforrások megszűnése folytán, több mint negyedrészszel megfogyott.
