Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
CCV. SZÁM. 101 A megbízást visszautasítani csak azon esetben szabad, mely a gyámság el nem fogadására is jogosít, vagy pedig, lia az illető már bárom éven át bizottsági tag volt. A bizottsági tagok számát, tekintettel a járások és városok kiterjedésére és jövedelmi viszonyaira, a kerületi kormány határozza meg. Ez utóbbinak ezenkivül jogában áll az érintett határozatok értelmében a járáson belül egyes nagyobb városokban vagy községekben külön becslőbizottságok, nagy városokban pedig több albizottságok alakulását elrendelni. (22. §.) A bizottság elnöke (ki egyszersmind az állam érdekét is képviseli) vezeti a kivetési müveleteket és a kivetésnek a jelen törvényben foglalt elvek szerinti foganatosításáról felelős. Az elnök mindenekelőtt azon külföldi földbirtokosokat és járásbeli egyéneket veszi jegyzékbe, kik az osztályadó-lajstrom, vagy egyéb adatok nyomán jövedelemadó-köteleseknek bizonyulnak. Köteles továbbá az elnök az adózók birtokviszonyairól, vagyoni, kereseti s egyéb jövedelmi körülményeiről lehető biztos adatokat gyűjteni, s általában mindazon alapokról tudomást szerezni, melyek a becslési javaslat támogatására szolgálnak, amennyire az szertelen kutatások nélkül eszközölhető. Az adókötelesek összeírásánál és vagyoni állásuk felvételénél a bizottsági elnök a községi elöljárók közreműködését igénybe veheti, s ez utóbbiak kötelesek a felhívásnak eleget tenni. Az elnök e nyomozás eredményét a jövedelem-kimutatásba bejegyzi, s megjelöli azon adórovatot, melybe minden egyes adózó az Ő véleménye szerint sorozandó lenne. Az elnök az általa meghívandó becslobizottság által hozott határozatokat alkalmazásba véteti, a mennyiben ő maga azokat a kerületi bizottsághoz felebbezendoknek nem találta. (23. §.) A becslobizottság, az elnöke által eléje terjesztett jövedelem-kimutatást, a rendelkezésre álló adatok felhasználásával, s mellőzve az egyes adózók vagyoni viszonyainak szertelen motozását, behatóan megvizsgálja ; a vizsgálatnál azonban, ha némely esetben bővebben értesülni s meggyőződni kivan, a választott-birósági tárgyalásokat s a telekkönyvet megtekintheti. A vizsgálat megtörténte után a bizottság az egyes személyek adófokozatát megállapítván, ezt az adótétellel együtt az illetővel zárt levélben azon kijelentéssel közli, miszerint szabadságában áll az ellen felszóllalását 3 hó alatt a becslöbizottsági elnök utján a kerületi bizottsághoz benyújtani. Az adózó továbbá fel van jogositva az első 6 hét alatt szó- vagy Írásbeli tárgyalás utján személyesen, vagy legfelebb 2 bizalmi egyén közbenjöttével, vagy pedig más bizonylatokkal a becslés sérelmes voltát kimutatni, s az adó helyesbítését kérni. A bizottság általános szavazattöbbséggel határoz ; egyenlő részekre oszlott szavazatoknál az elnök szavazata dönt. A becslobizottság végzéseit a kerületi bizottsághoz az elnök is felebbezheti, a felebbezés elintézéséig azonban a kivetett adó utólagos kiigazításának fentartása mellett csakis a becslobizottság által megállapitott adó fizetendő. A bizottság által kiállított értesitvényeket s határozatokat az elnök, s legalább is 2 bizottsági tag irja alá. (24. §.) Minden kormány kerületben, illetőleg Berlin városban, a pénzügyminister által kinevezendő kormánybiztos elnöklete alatt kerületi bizottság alakittatik, melyhez a tartományi képviselőtestület a kerületben lakó tartományi képviselőkből, s a jövedelemadó-fizetőkből hasonló arányban választ tagokat. A bizottsági tagok számát, tekintettel a kerület kiterjedésére s jövedelmi viszonyaira, a pénzügyminister határozza meg. Ezen bizottság alakításánál is ügyelendő, hogy a különböző jövedelemágak lehetőleg aránylagosan legyenek képviselve.
