Főrendiházi irományok, 1872. II. kötet • 80-156. sz.
Irományszámok - 1872-86
100 , LXXXVI. SZÁM. dászati viszonyok s a méltányosság követelményeit egyaránt tartván szem előtt, egyszersmind arról is gondoskodni, hogy annak foganatositása egyrészt a közigazgatási hatóságok, másrészt pedig oly bizalmi férfiak közreműködésével történjék meg, kiknek független állása a legjobb biztosságot nyujtandja arra nézve, hogy annak foganatositása — főleg a lótulajdonosok iránti kíméletet illetőleg — a törvény szellemében eszközöltethessék. A törvényjavaslat szerkesztésénél legfontosabb tényezőként szerepelt azon kérdés, hogy a magyar korona országaira a birodalmi tanácsban képviselt országokkal szemben, a fegyveres erő összes lószükségletének mily része vettessék ki? Ez irányban kedvező körülménynek veendő a múlt évi január elején megtörtént nép- s ez alkalommal foganatosított lószámlálás, mely a birodalom mindkét államterületére kiterjedvén, biztos alapot nyújt arra nézve, hogy az ezekre kieső hányadok, a számlálásnál létrejött összes eredmények arányában állapíttathassanak meg. Nem lehet ugyan félreismerni, hogy az összes számok és a hadiszolgálatra valóban alkalmas lovak számának aránya közt, némi kíüömbség merülhet föl, de a kormány annál inkább lehetségesnek tartja, hogy ettől eltekintessék, mert ha egyrészt a birodalom másik államterületének némely tartományaiban a lovak nagyobb száma — nehezebb voltánál fogva — leend a hadiszolgálatra alkalmatlan, ugy másrészt a lovakban hasonlólag bővelkedő Graliczia beszámításával, — az ottani lófajok könnyebb voltánál fogva, — a számviszonyok a mienkéhez hasonló arányban módosulnak. Ez alap elfogadására a kormányt más megbízható alap hiányán felül az is bírta, hogy mind az. adóbeli, mind a hadseregbeli jutalék megállapításánál a tényleges vagyon és népességi állapotra fordíttatván a főtekintet : ezen törvényjavaslatnál is az érintett számlálás alkalmával kiderített tényleges állapot szolgáltassa a hányad meghatározásának alapját. A magyar korona államterületére azan alapon kijutó lovak előállítására nézve, a kiállítási kötelezettség általános, mely alól az 1. §. értelmében csak oly esetekben engedélyeztetnek kivételek, a, midőn ezt a lótenyésztés, vagy az állam, illetőleg hatósági szolgálat érdeke követeli. — Az egyesek érdekeit, valamint az egyenlő teher-felosztás követelményeit szem előtt tartva, gondoskodva lőn azonbaa arról, hogy minden tulajdonos, ki két lónál többel bir, rendszerint három évet meghaladott összes lovainak csak fele számát tartozik átengedni ; a két lovat biró tulajdonosokra ezen kedvezmény azon oknál fogva nem Ítéltetett kitérj esztendőnek, mert az ily tulajdonosok csekélyebb lószükságletüket a lovakért kapott készpénzzel, a mentesített lóállományból könnyebben fodözhetik. A lótenyésztés érdekében azon további kedvezmény is nyujtatik, hogy még azon kanczák is, melyek a legközelebb lefolyt fedeztetési idény alatt akár állami, akár lótenyésztési bizottmányok által engedélyezett magán- vagy községi méntől fedeztettek, mihelyt tulajdonosaik a hiteles fedeztetési jegyeket előmutatni képesek, az állítási kötelezettség alól kivétetnek. Szintúgy a lótenyésztés érdekében történt azon intézkedés is, hogy a legolcsóbb lovak legelőbb foglaltatnak le, a költségvetésben megállapitott pótlóár csak azon lovakért levén fizetendő, melyeket tulajdonosaik ez árért átengedni készek, mig a többi lovak a bizottsághoz berendelt becslők által megbecsülteinek, s érettök — a mennyiben az állam részére lefoglaltatnának —• a becsár fizettetik le* A lovak ára minden esetre az állítási bizottság elnöke által a beavatás alkalmával a tulajdonosnak készpénzben fizettetik ki. Hogy a törvény alkalmazása az államélet rendes fejlődésével lehető öszhangzásba hozassék, s hogy e törvény általában gyakorlatilag is könnyen érvényesíthető legyen, az állítási kerületek a közigazgatási felosztás alapján lesznek kijelölve, és a lovak általános nyilvántartása és szükség esetén leendő berendelése az illetékes közigazgatási közegekre bizatik, mig a kiállítás foganatositása külön e czélra kinevezett vegyes bizottságok által eszközöltetik. A jelen törvény szüksége mindenek előtt a mozgósitás gyors foganatosíthatása által lévén indokolva, a kormány elmulaszthatlan kötelességének ismerte e törvénybe egyúttal oly rendszabályokat is fölvenni, melyeknek czélja : biztosságot nyújtani az iránt, hogy a törvény alkalmaztatása a gyom mozgósitás követelményeinek valóban meg is felelend. Ide tartoznak az állitási kerületek és helyek^
