Főrendiházi irományok, 1869. VI. kötet • 355-436. sz.

Irományszámok - 1869-355m

CCCLV. SZÁM. 7 36. §. Ha a nádasnak, a melyben a volt úrbéresek nádlási haszonvételt gyakoroltak, kiszáradása akár természeti, akár mesterséges utón már a jelen törvény életbe lépte előtt bekövetkezett : a nádlási haszonvétel szintúgy, mint a viszonszolgáltatások kölcsönösen elenyészetteknek tekintendők s a kiszáradt nádastér mind a 34-ik, mind pedig a 35-ik §§-ok eseteiben a volt földesúr tulajdona marad. 37. §. A viszonszolgáltatások megváltása a 35. §. eseteiben, a jelen törvény 89—95-ik §§-aiban foglalt szabályok szerint eszközöltetik. VII.. Fejezet. Legelő-elkülönités. 38. §. A legeltetés a volt jobbágyok tulajdonát képező elkülönözött földeken, a jelen törvény 3. §-a értelmében az egykori földesurakat többé nem IIleti, viszont a volt jobbágyok sem legeltethetnek a volt földesúrnak elkülönzött földjein. Ugyanez áll kölcsönösen az erdő-, nádas- és legelő-részekre is, a melyek az elktIIönzés folytán egyik vagy másik félnek IIletményül jutottak. 39. §. A legelő-elktIIönzés az 1836. VI. t. ez 3-dik §-ának határozatai szerint történik, oly megjegyzéssel azonban : hogy az úrbéri legelő-IIletménynek ott négy holdban megállapított legkisebb mértéke, csak azon esetben szállítható le, ha az, az IIlető volt földesúrnak ugyanazon határbeli legelő-IIletőségéből, ennek elégtelensége miatt, ki nem kerülne. A jelen törvény 22-ik §-ában érintett községekben a legelő-IIletmény kiszabása a 28-ik §. végbekezdésében az erdőIIletmény kihasitása iránt megállapított módon eszközlendő. 40. §. A hol a gyeplegelő hiánya vagy elégtelensége miatt a volt jobbágyok a legeltetést az urasági erdőben is gyakorolták : a legelő-IIletmény az erdei legelőből is kiadandó, vagy pótlandó. Az erdőkből kihasított legelőrész a volt úrbéresek erdo-IIletményétől külön jelölendő ki, de a csupán legelőül kijelölt téren találtató fák, ha a felek ez iránt máskép nem egyeztek, a volt jobbágyokat nem IIletik. 41. §. Közhasználatú csapások, utak, teljesen haszonvehetetlen terek, ugy a községi utczák és a rendes közlekedéshez szükséges terek senki IIletményébe be nem számithatók. A haszonvehetlen tér annak tulajdona, a kinek egyéni birtoka közé esik : különben a volt földesurat IIleti. A közlekedési utak, az utczák és a község beltelkén létező magánjogi tulajdont nem képező terek: községi vagyont képeznek, érintetlenül hagyatván az IIy tereken másokat IIlető vásárjog. A gazdasági utak és közhasználatú csapások a volt úrbéresek birtokán ezeket, a volt földesúr birtokán pedig az utóbbit IIletik, de az IIyetén utakon és csapásokon kölcsönösen fennálló szolgalmak jövőre is érintetlenül maradnak.