Főrendiházi irományok, 1869. VI. kötet • 355-436. sz.
Irományszámok - 1869-355m
8 CCCLV. SZÁM. 42. §. A hol a legelő-elkülönzés még nem történt meg : minden egyes volt jobbágy vagy zsellér követelheti, hogy legelő-IIletménye külön, s a mennyiben a helybeli körülmények engedik, többi birtokával egyesítve hasittassék ki. Ott pedig, a hol a legelő-elkülönzés már véghez ment : a volt úrbéri zsellérek a maguk legelőIIletményét a volt telkes jobbágyok legelő-IIletményétől bármikor elkülönithetik, sőt maguk közt fel is oszthatják : ha az elkülönítést vagy felosztást kérők legelő-IIletménye a zselléreket összesen IIlető legelőnek legalább negyedrészét teszi. A volt telkes jobbágyoknak és zselléreknek közösen jutott legelő az egyesek közt felosztandó : ha a felosztást kérők úrbéri birtoka a határban levő úrbéri birtoknak legalább egy negyedét teszi. A felosztási s elkülönzési költségeket azon esetben, ha a szabályozás már megtörtént : a volt telkes jobbágy és zsellér mindegyik részére jutott osztályozott terület aránya szerint viselik. 43. §. Ha a volt földesuraság a legelő elkülönzés által netalán neki jutható részről akár a 48. §-ban érintett egy év alatt, akár később lemond : a legelőelkül önzésre minden igénye elenyészik, és habár a közlegelő használatának gyakorlatában volt : ez is végkép megszűnik. VIII. Fejezet. Birtokrendezési eljárás. 44. §. A jelen törvény határozatai szerint felmerülő minden per az e. f. törvényszék hatásköréhez tartozik. A birtokszabályozás megengedése iránt hozott Ítélet jogerőre emelkedése után, a törvényszék a felmérés, becslés, osztályozás eszközlésével s az 1832/6-ki X. t. ez. 6. §-ának g) pontja szerint megkívántató mindennemíí segédadatok megszerzésével, egybeállításával és hitelesítésével, ideértve az összehasonlitó okiratot is, mindig egyik birói tagját bizza meg. A megbízott törvényszéki tag köteles : a) a rendezni kívánt község s a szomszédos községek közt a határokat tisztába hozni s a menynyiben az barátságos utón nem volna eszközölhető : a feleket a határkérdés eldöntése végett az IIletékes bíróság elé utasítani; 6) a szabályozási tervbe felveendő községi (vicinal) közlekedési és országos utvonalokra nézve az érdekelt szomszéd-községeket is meghallgatni, valamint a járási s IIletőleg a megyei vagy országos hatóságok határozatát is kikérni ; c) a felek közt a fenforgó kérdésekre nézve a barátságos egyezséget megkisérlçni ; d) eljárásáról folytatólagos alakban jegyzőkönyvet vezetni s azt az összes beszerzett adatokkal, valamint a netalán létrejött egyezséggel együtt a törvényszék elé terjeszteni. A segédadatokban netalán mutatkozó hiányok kiegészitése iránt a törvényszék intézkedik. 45. §. A törvényszék a felek közt létrejött egyezséget csak alaki tekintetben veszi vizsgálat alá, s azt a feleknek hivatalból hiteles alakban kiadja ; a mennyiben pedig egyezség nem jött volna létre : őket a vitás pontokra nézve perbeszédeik beadására utasítja. Az előkérdések felett rendszerint az 1868. LIV. t. ez. 144. §-ában emiitett jegyzőkönyvi eljárásnak van helye; azt azonban, ha a fenforgó kérdések megítélése bővebb tárgyalást kivan, az eljáró bíróság rendes írásbeli eljárásra változtathatja át. A per érdemében mindenik félnek
