Főrendiházi irományok, 1869. V. kötet • 320-355. sz.

Irományszámok - 1869-324

46 CCCXXIV. SZÁM. ó se pudiera legalmente exportar de la República Oriental del Uruguay, ya se haga tal exportación en buques Austro-Húngaros ó Orientales. ARTICULO VIII. No se impondrá en los puertos de cada una de las dos Partes Contratantes á los buques del otro pais, cualquier que sea el pais, de su procedencia, derecho alguna en razón de toneladas, puerto, pilotaje, faro, cuarentena ú otros semejantes ó correspondientes, de cualquiera naturaleza ó denominación que sea, que se exija á nombre ó en beneficio del Gobierno, de funcionarios públicos corporaciones ó establecimientos de cualquiera clase, si no se impusiere á los buques de la nación mas favorecida en igual caso. ARTICULO IX. Los buques de cada una de las Partes Contratantes podrán descargar sucesivamente en varios puertos de la otra Parte, habilitados para el comercio extranjero, las cargas traidas por ellos del estrangero, y recibir sucesivamente en varios de dichos puertos de la misma sus cargas para el extranjero. Las dos Altas Partes Contratantes estipulan que el arreglo del comercio de cab olaje queda reservado á sus leyes particulares respectivas. Pero, si alguna de ellas altera sus leyes de navegación relativas a cabotaje y acuerda ó concede á cualquiera otra nación algunas exenciones ó franquicias, estas, bien entendida la reciprocidad, se considerarán igualmente otorgadas á los ciudadanos y buques de la otra Patre. ARTICULO X. Todos lo buques que según las leyes del Imperio Austro-Húngaro deban considerarse como buques Austro-Húngaros, y todos los buques que según las leyes de la República Oriental del Uruguay deban considerarse como buques Orientales serán, para los efectos de este Tratado, considerados como buques Austro-Húngaros ó como buques Orientales respectivamente. ARTICULO XI. Los buques de guerra y los buques correos del Impero Austro-Húngaro y ios buques de una y otra ugyanazon kiviteli vámok fognak szedetni, és ugyan-, azon dijak és visszvámok adatni, akár osztrák-magyar, akár uruguayi hajón történik a kivitel. VIH. CZIKK. Sem az egyik, sem a másik szerződő fél kikötőiben nem rovathatnak a másik országnak bár honnét indult hajóira semminemű tonna-, kikötői-, kalauz-, világító-torony, veszteglési vagy bármi néven nevezendő egyéb hasonló vagy megfelelő, akár a kormány, akár köztisztviselők, testületek, vagy bármely intézetek nevében vagy azok javára szedett illetékek, ha azok hasonló esetben a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzetek hajóitól is nem fizettetnek. IX. CZIKK. Mindegyik szerződő fél hajóinak megengedtetik a másik fél különböző, az idegen kereskedelemnek megnyitott kikötőiben külföldről hozott rakományokat részletenkint rakni le, és szintúgy részletenként venni fel ezen különböző kikötőkben a külföldre szánt rakományt. A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy a parti hajózás szabályozása az illető. országos törvényeknek marad fentartva. Ha azonban egyikök vagy másikuk a parti hajózásra vonatkozó törvényeit megváltoztatná és egy harmadik nemzetnek bárminő engedményt vagy szabadságot nyújtana, ugyanaz a viszonosság feltétele mellett, hasonlólag a másik fél hajóira és polgáraira is kiterjedőnek fog tekintetni. X. CZIKK. Mindazon hajók, melyek az osztrák-magyar monarchia törvényei szerint osztrák-magyar hajóknak, és mindazon hajók, melyek Uruguay köztársaság törvényei szerint uruguayiaknak tekintendők, ezen szerződés czéljaira is a nevezett monarchia és illetőleg Uruguay hajóinak fognak tekintetni. XI. CZIKK. Az osztrák-magyar hadi- és posta-hajók, valamint e két nemű uruguayi hajók, kölcsönösen Uru-