Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.
Irományszámok - 1869-260
34: CCLX. SZÁM. Ennélfogva utalván az 1. sz. a. mellékelt táblázatra, a rendes kiadások 1. és 2. fejezetét észrevétel nélkül hagyja ; a 3-ik fejezet összegei a közös ügyi törvény értelmében megvitatás alá többé nem jöhetnek ; a 4-ik fejezet összege törvényileg megállapitva lévén, s ennélfogva az 1870- és 71-iki költségvetésekben ugyanazon magassággal szerepelvén, csak az 1869-iki eredménytől való eltérés indokolandó. Tudvalevőleg annak egy része ezüstben fizetendő (1868. XV.) az előirányzatban tehát az illető ezüstpénz-összeg beszerzési költségei (agio) is felveendők. Miután azonban első sorban a magyar kincstárnak érczpénzben befolyó jövedelmei fordittatnak ezen összeg letisztázására, az eredményben csak azon érczpénz-sommának beszerzési költségei foglaltatnak, melylyel az ezüstben fizetendő egész összeg az itt emiitett változó erejű bevételeket meghaladja. Innen az, hogy a zárszámadásban e tétel az előirányzattól mindenkor elmarad. Az 5-ik fejezetben (az előbb tényleg fennállott központi kormány közegeinek nyugdijai) tapasztalható csekély emelkedés onnan ered, hogy az 1870. IX. t. ez. szerint az e tétel alatt eddig felvett átalány helyébe a közös nyugdij-összeg 23 %-ka vétetett fel, mely 280,000 frtot tesz. A 6-ik fejezetben (nyugdijak) foglalt növekedés mind az 1870-iki előirányzat, mind az 1869-iki eredményhez képest az igazságügyministerium rovására esik ; mely tekintetben a bizottság megnyugszik az igazságügyér által a képviselőháznál beadott indokolásában. A 7-ikfejezet összegének növekvése az 1870. előirányzathoz képest az 1869. eredmény által igazoltatik; hogy pedig ez utóbbinál is többre megy, az a képviselői lakpénz-illetmények törvény általi felemeléséből ered. A 8-ik fejezet (Horvátország közigazgatása) törvényileg meghatározott átalányt tartalmaz. A 9-ik fejezet (Fiume) uj tételt foglal magában, mely a fiumei kormányszék felállításából és az előbbeni Triesztben székelt közös tengerészeti hatóság elkülönitésébŐl foly. . A 10-ik fejezet alatt előforduló állam-számvevőszéki költségek emelkedése, az e hatóságra rótt nagyobb munkateher, s ez által szükségessé vált személyzetszaporitás által is indokoltatik. A következő fejezetekre nézve, melyek az egyes ministeriumok kiadásait tartalmazzák azon átalános megjegyzés áll, hogy azok mindegyikében a múlt évi költség-előirányzathoz és az 1869-iki eredményhez képest magasabb számok foglalvák, minek nagyrészbeni, és pedig közös oka a tiszti s egyéb közegi fizetések átalános felemelése. A bizottság ezen fizetési javitásokat a pontos, szolgálat érdekében tett és a mostoha életkörülmények által eléggé indokolt áldozatnak tekinti. Fokozták az egyes ministeriumok kiadási többleteit : a ministerelnökségnél (11-ik fejezet) a rendelkezési alapnak felemelése 120,000 frtról 200 ezerre ; a belügyministeriumnál (13-ik fejezet) a városi főispánok hivatalának törvényszerű megállapítása s egyéb uj tiszti állomások szervezetének a ministeri indokolásban kimutatott szükséges volta s a közegészségi ügy nagyobb szükségletei. Legtetemesebb a 14-ik fejezetben (pénzügyministerium) előforduló kiadási növekvés. Ennek oka •részint abban keresendő, hogy itt nagyobb kiterjedésű és nagyobb mértékű fizetési javitások szüksége mutatkozott (jelesen az adóhivataloknál és a pénzügy-őrségnél), részint pedig abban, hogy uj tiszti állomások felállitása vált szükségessé, mik részletesen a ministeri indokolásban mutatvák ki, .. A 15-ik fejezetben: (közmunka és közlekedési ministerium) előforduló kiadási emelkedés a magyar tengerpart átvétele s az ut-fentartási költségek szaporodása által indokoltatik. A f. i. és kereskedelmi ministerium (16. fej.) költségeinek nagyobbodása főleg postages távirda kiadásaira esik. Tetemesebb kiadási növekedést mutat még a 19. fejezet (honvédelmi ministerium), melyet
