Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.

Irományszámok - 1869-260

CCLX. SZÁM. 85 a honvédcsapatok teljesebb kiképeztetésére, jelesen az altiszti és tiszti képezettség elnyerésére megkivánt hosszabb tettleges szolgálat és ennek folytán fizetésbeni huzamosb részesülés indokol. Mindezekről bővebben szólanak a szakministeri indokolások, melyeknek alapján a bizottság a hozzája utalt költségvetési törvény 2. §-ának A. pontját elfogadandónak, s a benne részletezett kiadásokat megszavazandóknak véli. \ Evvel kapcsolatosan tárgyalta a bizottság a 3. §-nak A. pontját, mely a rendes bevételeket mutatja fel, s melynél szintén a múlt évekkeli összehasonlításon fekszik afősúly. Alapul szolgál a 2. sz. alatt mellékelt táblázat, melynek azon pontjait, hol nyilván az 1869-iki kimutatott tapasztalás alapján lett nagyobb jövedelem előirányozva, mint a múlt esztendőben történt volt, megjegyzés nélkül hagyja a bizottság. Azon eltérések az 18 70-iki előirányzattól, melyek ily úton nem indokolhatók, a pénzügyminister által a bizottságnak nyújtott felvilágosítások szerint az 1870. évi eredményeken alapulnak, melyek még teljesen Összeállítva ugyan nincsenek, a mennyiben azonban az illető pontokra vonatkoznak, már tudvák. Ilyenek jelesen az egyenes adók és jövedékek összegei és a fóldmívelés, ipar és kereskedelmi ministerium jövedelmeinél tapasztalt növekedések. Az egyenes adóknál jelesen a főtétel még az által növesztetik, hogy az 1870. XVII. t, ez. értelmében a másik álamterületen székelő, de a magyar korona országaiban fiókokkal vagy állandó üzleti térrel biró nyereséges vállalatok, ezen fiókjaik után ezentúl hazai törvényeink szerint a magyar államkincstárba fizetnek jövedelmi adót ; ez által uj adótárgy lett a rendes bevételek alapja közé fölvéve. Ezeknek folytán a bizottság a rendes bevételeknek jelen törvényjavaslatban foglalt előirányzatát elfogadásra ajánlja. Mielőtt azonban a rendkívüli kiadások csoportjára átmenne, szükségesnek látja a bizottság a méltóságos főrendek figyelmét a rendes kiadások és bevételek mérlegére az 1870-iki és a jelen évi költségvetés szerint felhívni, hogy összehasonlítás utján a pénzügyi állapot mibenvoltáról meggyőződhessenek. Az 1870. évi költségvetés szerint a rendes kiadás tett 153.904,661 frtot, „ „ bevétel . . . . 147.791,354 „ a kiadási többlet 6.113,307 „ Hogy az 1871 -iki költségvetés rendes tételeinek mérlegét evvel összehasonlíthassuk, vissza kell abba állitani a földtehermentesitési alap jövedelmét, t. i. az egyenes adók erre rendeltetett 9, illetőleg 30%-át a rendes bevételnél, és a földtehermentesitési adósság költségeit a rendes kiadásnál, miután az 1870-iki költségvetés megfelelő tételei ezen elemeket magukban foglalják; vagy pedig: minthogy a földtehermentesitési alap jövedelme ugyanazon adósság szükségleteit az idei előirányzat szerint 757,706 frtal meghaladja, mely összeg — mint eddigi előlegek megtérítése — a kincstár rendkívüli bevételei közt szerepel, elég leend s a mérlegre nézve hason eredménynyel birand, ha ezen 757,706 frtnyi Összeget az 187l-re előirányzott rendes bevételekhez sorozzuk. Ily utón a következő eredményre jutunk : 1871-ik évre előirányozva van : Rendes kiadás . 149.646,841 ft. a fentebbi értelemben megtoldott rendes bevétel : (145.646,841 + 757,706 = ) 146.404,547 ft. Kiadási többlet 3,519.414 ft. Ha ezt összehasonlítjuk a 6.113,307 ftra rugó 1870-iki hiánynyal, azon Örvendetes meggyőződést nyerjük, hogy a jelen évi rendes tételekből eredő hiány 2.593,893 fttal kevesebbet tesz a tavalinál, hogy tehát rendes pénzügyi állapotunk ennyivel kedvezőbbre fordult. 5* x