Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.
Irományszámok - 1869-258
28 CCLVIII. SZÁM. kodó volt s az illető' kormány cselekvéseiben és nyilatkozataiban hivatalos kifejezést talált, mig utóbb a tényleges szükség felismerése az ellenkező irányt emelte átalános túlsúlyra : a magyar kormány azon meggyőződésre jutott, miszerint a helyes alapokra fektetett és kellőleg kb'rvonalozott kiadási rendszer — ma már nálunk sem találna többé ellenszenvre, s hogy a menedék-jognak oly értelemben való felfogását, hogy Magyarország a világ bármely részéről ide szökő bűntetteseket a méltó büntetés alól elvonja, sem az ország erkölcsi érzete, sem a művelt nemzetekkel közösségre törekvő iránya, sem pedig saját érdeke nem engedi meg. Nem lehet tagadni, miszerint az alkotmányos országok határozottan bizalmatlansággal viseltettek a kiadás iránt, valamint kétségbevonhatlan az is : hogy bizalmatlanságuk Europa egy részének viszonyaiban és az alkotmánynyal nem bíró országok kormányainak elveiben és eljárásában némi igazolást talált. Francziaország a júliusi monarchia alatt több izben nyilatkozott a kiadás ellen s tény az, hogy 1841. évben ezen ország csupán Spanyolországgal, Belgiummal, Svájczczal és Sardiniával állott kiadási viszonyban. Angolország és az egyesült amerikai államok sokáig tartó idegenkedése a kiadás ellen ismeretes ; valamint kétségtelen az is, hogy épen azon időben, melyben a magyar büntető törvénykönyvi javaslat készült, a kiadási kérdés legélénkebben foglalkoztatta az államférfiakat s a tudósokat, a pártokat és az elmélet férfiait. A legjelesebb tehetségek egyesülvén a kiadási rendszer túlterjedése által előidézett visszaélések s különösen a münchen-grätzi szerződés, és a német szövetség 1836. évi augustus 18-án kelt határozatának roszalásában : az absolut „ki-nemadás"— viszhatásban a „megszoritlan kiadás" ellen — a szabadelvüség vezértanává lett. A befolyásnak, melyet a férfiak, a kik e tant védelmezek, s a viszonyoknak, melyekből ez származott, tulaj do nitható a vonzerő is, melyet ezen elv hazánk államférfiaira gyakorolt. Ezen — egyébként jogosított, főleg pedig korszerű — hatás emelte nálunk is közmeggyőződéssé az eszmét, melyet az emiitett javaslat 4. §-a kifejez. De épen azért, mert az elv az akkori viszonyok szüleménye s úgyszólván politikai exigentiája volt, jogosult a föltevés, hogy ezek megváltoztával az innen származó meggyőződés is módosult. Midőn az egész polgárosult világ az államczélok elérésének egyik tényezőjét a helyesen körvonalozott kiadási szerződések létrehozásában ismeri fel : Magyarország nem szigetelendi el magát a szabad nemzeteknek átalános törekvéseitől, s czéljait nem keresendi oly eszméhez való ragaszkodásban, mely habár ezelőtt is főleg alkotmány-küzdelmeink idejében meg is felelt az ország lényeges szempontjának: ma már a vele Összeütközésben levő érdekek túlsúlya által végkép meggyengittetett, sőt tarthatlanná vált. Az e tárgy körül bekövetkezett gyökeres nézetváltozást leginkább kitünteti Angolország és az észak-amerikai államok magatartása. Ezekről mondja a franczia igazságügyministernek 1841. évi sept. 5-én kelt körirata: hogy „e két hatalom nem engedélyez kiadást. u Egy év nem múlt még el e körrendelet kiadásától: s Angolország 1842. évi aug. 9-én az úgynevezett Ashburton treaty-t kötötte meg az észak-amerikai államokkal, melynek 10. czikke a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadását rendeli s ennek módját szabályozza; 1843. évi febr. 13-án Francziaországgal, 1862. april 12-én Dániával lépett kiadási egyezségre Angolország; mig végre az ily egyezségek átalános szükségességéről meggyőződvén : azon akadályok elhárítása végett, melyeket saját törvényei és gyakorlata az ilynemű kötések létrehozatala elé görditenek, az 1868. márcz. 19-én kinevezett parlamenti bizottság jelentése nyomán, 1870. évben törvényt hozott, melyben a királynő felhatalmaztatik : a törvény által kitűzött föltételek alatt a külföldi államokkal kiadási egyezségeket kötni a nélkül, hogy ezen egyezségeket előzetesen a parliament elé kelljen terjeszteni, s activálásukat külön törvény — act of parliament — által eszközölni. Az észak-amerikai egyesesült államok szintén elállottak a ki-nemadás rendszerétől és az Angol országgal kötött fentebb érintett egyezségen kivül kiadási szerződésre léptek 1843. évi nov. 9-én Francziaországgal; 1850. évi nov. 22-én Svájczczal; 1852. évi június 16-án Poroszországgal s több német ál-
