Főrendiházi irományok, 1865. II. kötet • 167-339. sz.

Irományszámok - 1865-309

454 CCCIX. SZÁM. €) Az átvitelnél. Az átviteli vámok már az 1864. évben Francziaországgal kötött szerződés által tetemesen leebb szállíttattak, nevezetesen: állatoknál darabonkint 15, illetőleg 75 rappen (centime) és 3 frank­ról átalánosan 2 rappenra (centimetre) = % krra ; más áruknál mázsánkinti 30 rappenről 5 rappenra — 2 krajczárra. Csak a gabonának átvitele voít 1866. évi deczember 15-étŐl fogva vámmentes. A jelen szerződé« Il-ik czikke szerint minden átviteli vám teljesen megszűnik. E kedvezmény a franczia szerződésben nem foglaltatik, hanem egyenesen a jelen szerződés vivmánya. A magyar kormány egybevetve a svajczi vámrendszer most taglalt kedvezményeit saját szerződvén y i tarifánk tételeivel, melyeket ellenengedmény gyanánt nyújtunk, nem habozott ezen al­kuhoz készséggel hozzájárulni, mert meg van győződve, hogy e szerződési viszony előnyei hazánk jóllétére nevezetes befolyással lesznek. Ugyan is : 1) A svajczi szövetség tőlünk csak azon kedvezményeket nyeri, melyeket Európa legtöbb nemzetei már élveznek ; ellenben mi tőle a más nemzeteknek engedett vámleszállitásokon kivül még teljes átviteli vámmentességet is kapunk, mely a svajczi szövetség által még semmi külállamnak nem adatott meg. 2) Magyarország gabonában és lisztben most is eszközlött bevitele a svajczi területre jöven­dőben a vámtételek mérsékeltebb volta, a borok és szeszes italokra szabott kantoni fogyasztási adók fel nem emelhetése, esetleg leszállítása, a más államnak jövőben nyújtandó uj kedvezményeknek reánk való kiterjesztése, s a kereskedőinknek nyújtott védelem és adó-mentesség által tetemesen fog emelkedni, annál is inkább : 3) mivel a svajczi jeles iparczikkek, mint : gépek, órák, műszerek, finom ékszerek, finom selyemáruk stb. ezentúl sokkal kisebb vám mellett jöhetvén át hozzánk, mint eddigelé, Svajcz is ná­lunk piaczra fog találni, s ennélfogva a két állam közti csereforgalomra biztosabb kilátás nyilik. Végre. ' 4) svajczi iparkészitményeknek piaczunkon való megjelenése nagyobb verseny, s az ebből folyó jobb minőség és kisebb ár előnyeit fogja nemzetünknek biztosítani, valamint köztünk, és az ér­telmiség és iparos szaktudományban annyira kifejlett Svajcz között oly közelebbi viszonyt megálla­pítani, mely fejlődő országunk szellemi és anyagi beruházásánál csak segítségünkre lehet. Mindezen előnyök mellett azonban a minisztérium nem érezte magát felmentettnek azon köte­lességtől az alkudozások alatt magyar érdekek szempontjából,némely specialis engedményeket is sürgetni. Indítványozta jelesül a gabonára és lisztre szabott beviteli vámnak teljes megszüntetését, illetőleg a lisztvámnak, a gabonavám arányában 30 centimere való leszállítását ; követelte és indo­kolta a tésztanemüekre vetett 1 frt 40 krnyi (3 frank 50 centime) magas vámnak, a szalonnára 3 frank 50 centimmel kiszabott, s a disznózsír 50 centimnyi illetékéhez semmi helyes arányban nem álló vámtételnek, s a lovakra vetett 30 franknyi vámnak vagy megszüntetését, vagy tetemes leszállítását ; mindezen külön kívánalmaknak azonban a svajczi kormány engedni nem volt hajlandó. A gabona- és lisztvámoknál a svajczi meghatalmazott kiemelte, hogy a Svajcz gabona- és lisztszükségletét nagy részben a külföldből fedezvén, a kivánt vámleszállitás a bevitel összegét egy mázsával sem szaporítaná, és hogy a jelenlegi csekély vám a fogyasztó közönségre nézve alig érezhető, de jövedelme a szövetség pénzügyi állapotára nagy befolyású. A tésztanemüeknél felemiitette, hogy a vámnak mázsánkinti 2 frankra = 80 krra leendő le­szállítása a kötendő svajcz-olaszországi kereskedelmi szerződés tervezetében már benfoglaltatik és an­nak megkötése után azonnal ránk is ki fog terjesztetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom