Főrendiházi irományok, 1865. II. kötet • 167-339. sz.
Irományszámok - 1865-251
282 CCLI. SZÁM. 4. §. Az 1867-kimagyar országgyűlés Xll-ik törvényczikkét, mely a sz. István koronája országai és ő felsége többi országai közt fenforgó közös, vagy nem közös ugyan, de egyetértó'leg intézendő ügyeket, és azok kezelési módját meghatározza, valamint az e törvény'alapján már létrejött egyezményeket, s különösen az 1867. XIV., XV. és XVI. törvényczikkeket Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok is érvényeseknek és kötelezőknek ismerik el, azon határozott kikötéssel mindazonáltal, hogy jövőre hasonló alaptörvények és egyezmények csak Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok törvényes hozzájárulásával hozathassanak. Az e szakaszban érintett alaptörvény és törvényczikkek utólag eredeti horvát szövegben is kiállíttatnak, s kihirdetés végett a horvát, sziavon, dalmát országgyűlésnek mielőbb megküldetnek. 5. 8. * Azon tárgyakon kivül, melyek a sz.-István koronájának országai és ő felsége többi országai közt közösek, vagy egyetértó'leg intézendők, vannak még más ügyek is, melyek Magyarországot s Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokat közösen érdeklik, s a melyekre nézve a magyar korona összes országai közt a törvényhozás és kormányzat közössége ez egyezmény által szükségesnek ismertetik el. 6. §. Ilyen közös ügye sz. István koronája összes országainak mindenekelőtt az udvartartás költségeinek megajánlása. 7- §• Közös ügy továbbá az ujonczajánlás, a védrendszert és hadkötelezettséget illető törvényhozás, s az intézkedés a hadsereg elhelyezéséről és élelmezéséről, mire nézve azonban Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokat illetőleg határoztatik: a) hogy a közösen megszavazandó contingensből Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokra eső rész az összes népesség aránya szerint állapittatik meg, magában értetvén, hogy ha az eddigi védrendszer átalakittatik, az ujonan megállapítandó rendszer szabályai fognak Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokban is alkalmaztatni; b) a Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokra eső ujonczok ezen országok ezredeibe soroztainak ; c) végre a besorozásnál gond leszen arra, hogy az ujonczok minő fegyvernemre leginkább alkalmasak, s a tengerpart ujonczai főleg a hajóhadba osztatnak be. 8.§. Közös Magyarország s Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok közt, mind törvényhozási, mind kormányzati tekintetben, az alább körülirt módon a pénzügy is. Ehhez képest az összes adórendszer megállapítása, az egyenes és közvetett adók megajánlása, ez adóknak mind nemeire, mind számtételeire nézve, úgyszintén az adók kivetése, kezelése és behajtása, uj adók behozása, a közös ügyek költségvetésének megszavazása, valamint a közös ügyek költségeit illető évi zárszámadások megvizsgálása, uj államadósság fölvétele, vagy a mai meglevő adósságok convertálása, az ingatlan államvagyon kezelése, átalakítása, megterhelése és eladása, az egyedáruságok és királyi jövedelmek (jura regalia majora) fölötti rendelkezés, s általában minden oly intézkedés, mely a sz. István koronája alatt álló országokkal közös pénzügyi tárgyra vonatkozik, a magyar sz. korona összes országainak közös országgyűlését illeti ; a horvát-szlavón államföldbirtok eladására nézve mindazonáltal azzal a megszorítással, hogy e részben meghallgatandó a horvát-szlavon-dalmát országgyűlés is, a melynek beleegyezése nélkül eladás nem történhetik. S mindezen tárgyakra nézve a közös pénzügyi kormányzat, mely a közös
