Főrendiházi irományok, 1865. II. kötet • 167-339. sz.

Irományszámok - 1865-251

CCLI. SZÁM. 283 országgyűlésnek felelős magyar királyi pénzügyminiszter által gyakoroltatik, Horvát-, Sziavon- és és Dalmátországokra is kiterjed. 9. §. Közös ügyei a magyar korona összes országainak a pénz-, érczpénz- és bankjegy ügy is, valamint a pénzrendszer és az átalános pénzláb meghatározása , s azon kereskedelmi és államszerződések megvizsgálása és jóváhagyása, melyek sz. István koronája országait egyaránt illetik; a bankokat, hitel- és biztositó intézeteket, szabadalmakat, a mértéket és súlyt, árubélyeget és minta-biztositást, fémjelzést, irói és művészi tulajdont illető intézkedés ; a tengerészeti, kereskedelmi, váltó- és bányajog, s átalában a kereskedelem, vámok, távírda, posták, vasutak, kikötők, hajózás s azon állami utak és folyók ügye, a melyek Magyarországot s Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokat közösen érdeklik. 10. §. Az iparügy rendezésére nézve, a házaló kereskedést is ide értve, úgyszintén a nem közkereseti egyesületek ügyében, s az utlevélrendazert, az idegenek fölött gyakorlandó rendőrséget, az állampolgárságot és honosítást illetőleg közös ugyan a törvényhozás, de ezen tárgyakra nézve a végrehajtás Horvát-, Sziavon- és Dalmátországoknak tartatik fen. 11. §. Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok elismerik, hogy azon költségekhez, melyeket egyfelől a magyar korona országai és ő felsége többi országai közt közöseknek ismert, másfelől magok a magyar korona összes országai közt fentebb közöseknek jelölt ügyek igényelnek, adóképességök arányában volnának kötelesek iárulni. 12. §. Kz adóképességi arány, ugyanazon hivatalos adatok szerint, a melyeknek alapján a magyar korona országainak a közös ügyek költségeihez hozzájárulási aránya ő felsége többi országaival szemben tiz évre meghatároztatott, ugyanazon időre. Magyarországra nézve 93. 5.592,201; Horvát- s Szlavonországokra nézve pedig 6. 4.407,799 százalék. 13. §. Miután azoban Horvát- és Szlavonországok összes tiszta jövedelmi azon összeget, mely a fentebbi szakaszban érintett adóképességi kulcs szerint, a közös ügyek költségiből rajok esnék, ez idő szerint csak ugy fedezhetnék, ha a beligazgatásukra szükséges összegek nagyobb részét is általadnák ; Magyarország, tekintettel azon testvéri viszony megújítására, a mely közte s Horvát- és Szlavonországok közt századok óta fenállott, készséggel beleegyezik, hogy Horvát- és Szlavonországok jövedelmeiből mindenekelőtt bizonyos összeg, mely ez országok beligazgatási kötségeire időnkint egyezményileg megállapíttatik, vonassék le, s a beligazgatási szükséglet fedezése után feumaradt összeg fordittassék a közös ügyek által igényelt költségekre. 14. §. A megelőző szakaszokban kifejtett elv alapján egyrészről Magyarország, másrészről Horvát és Szlavonországok közt a következő pénzügyi egyezség jött létre.