Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-95

222 . XCV. SZÁM. A 3-ik kikezdés elé következő szöveg igtatandó : „Külföldieknek szabadságukban áll talál mányi szabadalomért az egyik vagy a másik államterület minisztériumához folyamodni. * A 3-ik kikezdés első szavai azután következőleg átidomitandók : „Azon minisztérium, melynél a szabadalomérti kérvény benyujtatott, a kérvényt" s t. b. A XIX-ik czikk helyébe következő szöveg teendő : „A szellemi és művészi tulajdonnak mind a két államterületen leendő kölcsönös oltalmazása iránt a két törvényhozás utján fog megállapodás történ-ni.* A XX-ik czikk második kikezdése, mely e szavakkal kezdődik : „Külföldi ilynemű" kihagyandó. A XXII-ik czikkhez annak 1-ső kikezdése után következő 2-ik kikezdés teendő : „Mindazonáltal a szerződési idő öt első évének elteltével mindenik félnek szabadságában álland e határozmányok megváltoztatására alkudozást indítványozni, mely alkudozást a másik fél vissza nem utasíthat. „Ha ez utón az egyesség 6 hónap alatt elérhető, mindkét fél szabadságában áll egy évi felmondással élni. Ez esetben a szerződés megújítása iránti egyezkedés haladék nélkül megkezdendő.* A mostani 2-ik kikezdés azután mint 3-ik kikezdés marad. Elvégre a szerződés nem a legfelsőbb szentesítés, hanem a kihirdetés napjától lép életbe, mi nélfogva e XXII. czikk első és második sorában levő szó : „legfelső bb szentesítés" e szóval „kihirde tés" kicserélendő. (LXXIII. ÜLÉS, 294. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a Méltóságos főrendeknek f. é. deczember 18-án tartott LXXII-ik üléséből kiküldött választmánynak, a képviselőház által közlött azon törvényjavaslat iránt, mely szerint az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évi járulék meghatároztatik. Midőn az 1867-iki XII-ik t. ez. 53., 54 és 55. §-ai megszabták a határt, melyen belől az ország politikai tekintetekből kész az államadósság egy részét elvállalni^ kijelölték egyszersmind az 95. szám.