Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-95

XCV. SZÁM. 223 alapot is, melyen a magyar korona országai ő Felségének többi országaival mint szabad nemzet szabad nemzettel egyezkedésbe bocsátkozni fognak. Ezen alap a „méltányosság.* MidÖn tehát a választmány ezen, a magyarországi küldöttség és a Iajthántuli részek képviselői közt létre jött egyességen épült törvényjavaslatot tanácskozásának tárgyává tette, a törvényjavaslat üdvös és czélszerű voltának megbirálásában nem választhatott más alapot, mint azt, mely a a fenn idézett törvényben megadva van. És igy nem terjeszkedhetvén annak számszerinti vizsgálatára, vájjon az abban foglalt járuléki összegek a — teljesen biztos számarányokat nyújtani különben sem képes — állam-ezánivételi kimutatások szerint, a két fél adóképessége és vagyoni állásához kellő arányban állanak-e vagy sem? a törvény kívánta méltányosság határa kimutatásának lehetetlensége miatt a fenforgó viszonyoknak együttes tekintetbe vételével csupán azon végeredménynek constatirozására tartotta szükségesnek szorítkozni, miszerint a törvényjavaslatban a magyar korona országainak terhére tervezett évi járulék összege, az államadósság kamatainak 23 századrészét alig múlja felül ; és igy äz egész jövő megterheltetés alig súlyosabb mint az, melyet az ország, habár nem jogszerüleg, de ténylegesen eddig is viselt. E mellett politikai szempontból nem lehet eléggé méltányolni az ezen egyezség által nyert azon előnyt, miként megszüntettetvén a pénzügyek eddigi közös kezelése, az országnak jövőre e feletti önálló intézkedés biztosíttatik ; valamint azon nagyfontosságú nyereményt sem, miszerint a magyar korona országai, midőn magukat az államhitel biztosítása tekintetéből egy megszabott évi járulék fizetésére önként lekötelezik, ezen — méltányosság alapján elvállalt — kötelezettség folytán most már nem csak a magyar közjog elveinél fogva, de kölcsönösen kötelező kétoldalú szerződés erejével is az államadósságok tekintetében a megszabottan tói-terjedő kötelezettség alól minden időre felmentve lesznek. Mihez képest a törvényezikk bevezetése és a fentebbi nézeteknek megfelelő három első szakasz a választmánynak teljes helyeslésével találkozik. A törvényjavaslat többi pontjai lényegben önkéntes kifolyásai az elfogadott egyezménynek, a mennyiben a törvényjavaslat 4-ik §-sa helyesen megszabja a módozatokat, melyek szerint a magyar korona országai s ő Felségének többi országai netalán felmerülő rendkívüli szükségleteik fedezésére kölcsönöket vehetnek fel. Es midőn igy a közhitel biztosítására czélszerü intézkedések tétetnek az 5-ik §-ban egyszersmind kellő rendelkezés foglaltatik az iránt, hogy a mindkét fél közös jótállása alá helyezett függő adósságok biztosítása miként eszközöltessék. A 6-ik §, tetszésére bizza mind a magyar korona országainak mind ő Felsége többi országainak, hogy az államadóssági járulékokat törleszthessék. Mit épen oly czélszerűnek tart a választmány, mint méltányosnak tartja a 7-ik §-ban foglalt azon megállapodást, mely a vasúti társulatokat illető szerződésszerű biztosítékoknak fizetésére, ugy az ezek részéről viszont teljesítendő kötelezettségekre vonatkozik. Nem lehetett végre észrevétele a választmánynak a 8-ikés 9-ik§§-okra; melyeknek előbbike a központi pénzügyek azon követelési tételeire nézve, melyek a f. évi decz. utolsó napján lejárt és még le nem fizetett kamatok s tőkék fedezésére vannak határozva, egy leszámolási bizottmány kiküldését rendeli; az utóbbi pedig azon intézkedéseket tartalmazza, melyek a közös kiadások és államadóssági járulékok mikénti folytonos fedezésére vonatkoznak ; miután ezek a fentebbi szakaszok szerint, valamint a közös költségekhez való járulás hányada iránti tö vényjava slat értelmében elvállalandó kötelezettségeknek mellőzhetlen következései. — Valamint a törvényjavaslatnak azon befejezése iránt sincs mit megjegyezni, mely ezen törvénynek életbeléptetését, a közös költségek fedezési arányát tárgyaz 'y egyezménynek s a kötendő vámszövetségnek ő Felsége többi országai és királyságai által leendő elfogadtatásától és ő es. s apóst, királyi Felsége általi szentesítésétől óvatosan és hel)-esen feltételezi. Melyeknél fogva a választmány ezen törvényjavaslatot ugy egészben mint egyes rész-