Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.
Irományszámok - 1865-49
XLIX. SZÁM. 139 nak (delegatió), e bizottságok mindegyike bir kezdeményezési joggal, de csak oly tárgyakra vonatkozólag, melyek, mint közös ügyek, a jelen határozat szerint szorosan e bizottságok köréhez tartoznak. Mindegyik bizottság tehet ilynemű javaslatot, s azt a másik bizottsággal írásban közölheti. Az ekkép inditványozott javaslat pedig szintúgy lesz tárgyalandó, mint egyéb , a bizottságok köréhez tartozó kérdésekre nézve már fentebb elmondatott. 45. A bizottságok ülései rendesen nyilvánosak lesznek. A kivételi szabályok e részben az ügyrend által fognak megállapittatni. Határozat azonban csak nyilt ülésben hozathatik. 46. Az esetben, ha Ő íelsége valamelyik országgyűlést föloszlatná, a föloszlatott országgyűlésnek delegatiója is megszűnik, s az ujabb országgyűlés uj bizottságot (delegatió) választ. 47. A bizottságok tagjai a jelen határozat szerint közösekül kijelölt ügyeknek tárgyalása közbén tett nyilatkozataikért feleletre soha nem vonathatnak ; sot megbízatásuk megszűntéig se oly kereset miatt, mely személyes letartóztatást vonhat maga után, se bűntény vagy vétség miatt, a tetten érés esetét kivéve, az illető országgyűlésnek, ennek együtt nem léte esetében pedig azon bizottságnak, melynek tagjai, előleges jóváhagyása nélkül se le nem tartóztathatnak, se közkereset alá nem vétethetnek. Tagjai tettenérés esetében történt letartóztatásának folytathatása vagy megszüntetése iránt az illető országgyűlés együtt nem létében hasonlóképen maga az illető bizottság rendelkezik. Egyébiránt a tanácskozások alkalmával netalán történhető rendetlenségek megelőzése végett az ügyrend szabályzat által fognak intézkedések tétetni. 48. Ha. az egyik vagy másik bizottságnak valamely tagja időközben meghalna, vagy törvényes Ítélet által fosztatnék meg szabadságától, ugy szintén, ha állásáról alapos okoknál fogva lemondana, az ekképmegüresedett állás az illető országgyűlés részéről azonnal betöltendő. Ennek eszközlése végett az országgyűlés, midőn a bizottságot megválasztja, a kitűzött számon felül egyszersmind póttagokat is választ, meghatározván egyúttal azon sort, mely szerint apóttagok a megürült állásra az illető bizottság elnöke által meghivandók. 49. Lemondás esetében a lemondás okainak alaposságáról s a lemondás elfogadásáról az illető országgyűlés vagy annak együtt nem létében az illető bizottság fog Ítélni. 50. A mi a közös minisztérium felelősségét s annak módját illeti : mindenik bizottságnak joga leend oly esetekben, midőn az alkotmányos törvények megsértése miatt szükségesnek látja, a közös minisztériumnak vagy e minisztérium egyes tagjának perbefogását indítványozni, s ezen inditványát írásban a másik bizottsággal is közölni. Ha a perbe fogást mindenik bizottság elhatározza, vagy ha az [az eltérő vélemények miatt, a fentebbiek szerinti szavazó ülésben többséggel elhatároztatik : e határozat azonnal jogérvényesnek tekintendő. 51. Az ily módon elhatározott pernek bírósága következő módon lesz alakítandó: mindenik bizottság, nem ugyan saját kebeléből, hanem azon országoknak, melyeket képvisel, független állású s törvénytudó polgáraiból külön-külön 42 tagot hoz javaslatba. Mindenik bizottság birni fog azon joggal, hogy a másik bizottság által javaslatba hozott 24 tag közül 12-öt,okadás nélkül, kitörölhet. A vádlottaknak szintén joguk van együtt és összesen tizenkét tag kitöröltetését követelni, ugy mindazon által, hogy a megmaradt tagok számában mindenik A bizottság választott bíráinak száma egyenlő legyen. S az igy fenmaradt tagok lesznek a pörnek birái. 52. Azon fentebb körülirt közös tárgyakon kívül, melyek, a pragmatica sanctióból kiindulva, tekinthetők közösen elintézendőknek, vannak még más nagy fontosságú közügyek, melyeknek közössége nem foly ugyan a pragmatica sanctióból, de a melyek, részint a jhelyzetnél fogva, politikai tekintetből, részint a két fél érdekeinek találkozásánál fogva, czélszerüebben intéztethetnek el közös egyetértéssel, mint szorosan elkülönözve. 53. Az államadósságokat illetőleg Magyarországot, alkotmányos állásánál fogva, oly adósságok, melyek az ország törvényszerű beleegyezése nélkül tétettek, szorosan jogilag nem terhelhetik. 54. De kijelentette már ezen országgyűlés, hogy: „ha a valóságos alkotmányosság ha18*
