Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-49

140 XLIX. SZÁM zánkban is, őfelsége többi országaiban is minél előbb tettleg életbe lép, kész azt, a mit tennie szabad s mit az ország önállása és alkotmányos jogainak sérelme nélkül tehet, a törvény szabta kötelesség mértékén tul is, méltányosság alapján, politikai tekintetekből megtenni, hogy azon súlyos terhek alatt, miket az absolut rendszer eljárása összehalmozott, ő felsége többi országainak jólléte, s azzal együtt : Magyarországé is, össze ne roskadjon, s a lefolyt nehéz időknek káros következései elháriitassanak." 55. E tekinteteknél fogva tehát, s egyedül ezen alapon , kész az ország az államadósságok terhének egy részét elvállalni, s az iránt, előleges értekezés folytán, Ő felségének többi országaival is, mint szabad nemzet szabad nemzettél, egyezkedésbe bocsátkozni. 56. Jövendőre nézve pedig közös lesz a hitelügy oly esetekben, midőn mind Magyarország, mind ő felségének többi országai, a fenforgó körülmények között saját érdekökben, czélszerünek látandják valamely uj kölcsönt együtt s közösen venni föl. Ily kölcsönöknél mindaz, a mi a szerződés megkötésére s a fölvett pénznek miként használására és visszafizetésére vonatkozik, közösen fog elintéztetni. De annak előleges elhatározása, hogy valamely kölcsön közösen vétessék-e föl, Magyarországra nézve minden egyes esetnél a magyar országgyűlést illeti. 57. Egyébiránt ünnepélyesen kijelenti az ország jelen határozata által is, hogy a valóságos alkotmányosság azon alapelvénél fogva, miszerint az országot saját beleegyezése nélkül adóssággal terhelni nem lehet, Magyarország jövendőre sem fog semmi oly államadósságot magára nézve kötelezőnek elismerni, melynek fölvételéhez az országnak törvényszerűen s határozottan kijelentett beleegyezése hozzá nem járult. 58. A kereskedelmi ügyek közössége sem foly a pragmatica sanctióból : mert annak értelmében a magyar korona országai, a mint fejedelem többi országaitól jogilag külön álló országok, saját felelős kormányuk és törvényhozásuk által intézkedhetnének s vámvonalok által szabályozhatnák kereskedelmi ügyeiket. 59. Miután azonban Magyarország és ő felsége többi országai között az érdekeknek kölcsönös érintkezései fontosak és számosak : kész az országgyűlés arra, hogy a kereskedelmi ügyekre nézve egy részről a magyar korona országai, más részről ő felségének többi országai között időnkint vám- és kereskedelmi szövetség köttessék. 60. E szövetség állapítaná meg azon kérdéseket, melyek a kereskedelemre vonatkoznak, s meghatározná az egész kereskedelmi ügy kezelési módját. 61. A szövetség megkötése 'kölcsönös alku által történnék, oly módon, mint két egymástól jogilag független ország hasonló egyezkedései történnek. A két fél felelős minisztériumai közös egyetértéssel készítsék meg a szövetségi részletes javaslatot s terjeszsze azt mindenik az illető országgyűlése elé, s a két országgyűlésnek megállapodásai lesznek ő fölsége szentesítése alá terjesztendők. 62. Ugyanazért, midőn a közös költségek aránya, a fentebbi 18, 19, 20, 21. és 22-dik szakaszokban körülirt módon meghatároztalak, azzal egyidejűleg a fentebbi 59. és 61-dik szakasz által megállapított mód szerint, egy részről a magyar korona országai, más részről ő fölsége többi országai és tartományai között, vám- és kereskedelmi szövetség lesz kötendő, melyben kimondatik egyszersmind az is, hogy a külfölddel -«ddig kötött kereskedelmi szerződések érvénye Magyarországra is kiterjed. 63. Ez alkalommal, szintén a fentebbi 59. és 61. §§. szerinti egyezkedés által, határoztathatnak meg az ipartermeléssel szoros kapcsolatban levő közvetett adók nemeire, egyforma arányára és azok kezelésére nézve oly szabályok, melyek kizárják annak lehetőségét, hogy egyik törvényhozásnak vagy felelős kormánynak e részbeli intézkedései a másik fél jövedelmeinek csonkitását vonhassák magok után ; megállapittathatik egyszersmind jövendőre azon módozat, mely szerint az ezen adóknál behozandó reformok a két törvényhozás által egyetértőleg fognának eldöntetni. 64. Meghatároztatnék az is, hogy az összes vámvonalak egyforma kezelése fölött ki által és mikép gyakoroltassék a felügyelet, s kimondatnék, hogy a vámokból befolyó jövedelmek a kö-