Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.
Irományszámok - 1865-49
136 XLIX. SZÁM. pitandó arány szerint Magyarországra esik, kivetéséről, beszedéséről, s az illető helyre leendő áttételéről Magyarország országgyűlése és felelős minisztériuma fognak intézkedni, oly módon, a mint a kezelésről szóló alábbi pontok megállapitják. 17. Magyarország minden egyéb államköltségét, a magyar felelős minisztérium előterjesztésére, az országgyűlés alkotmányos utón fogja elhatározni ; azokat, mint átalában minden adót, a magyar minisztérium, minden idegen befolyás teljes kizárásával, saját felelőssége alatt veti ki, szedi be és kezeli. 18. Ezek azon tárgyak, melyeknek a fentirt módon közössége a pragmatica sanctióból folyónak tekintetik. Ha ezekre nézve mindkét fél egyetértésével megtörténik a megállapodás : kölcsönös alku által előre kell meghatározni azon arányt, mely szerint a magyar korona országai a sanctio pragmatica folytán közöseknek elismert ügyek terheit és költségeit viselendik. 19. Ezen alku s megállapítás oly módon történik, hogy egy részről a magyar korona országainak gyűlése, [ más részről ő fölsége többi országainak országgyűlése, mindenik a maga részéről egy hasonló számú küldöttséget választ. E két küldöttség, az illető felelős minisztériumok befolyásával, részletes adatokkal támogatott javaslatot fog kidolgozni az emiitett arányra nézve. 20. E javaslatot mindenik minisztérium az illető országgyűlés elé terjesztendi, hol az rendesen tárgyalandó. Mindenik országgyűlés az illető minisztériumok utján közlendi határozatait a másik országgyűléssel, s a két félnek ily módon eszközlendŐ megállapodásai szentesités végett ő felsége elé fognak terjesztetni. 21. Ha a két küldöttség a javaslatra nézve nem tudna egymással megegyezni: mindenik félnek véleménye mind a két országgyűlésnek elébe terjesztetik. Pia pedig a két országgyűlés nem tudna egymással kiegyezni : akkor a kérdést, az előterjesztett adatok alapján, ő felsége fogja eldönteni. 22. Az arányra nézve kötendő egyezkedés csak határozott időre terjedhet ; annak eltöltével ismét ugyanazon módon uj egyezkedésnek leend helye. 23. A mi a fentebb körülirt tárgyak kezelését illeti : az e részben ezelőtt törvényesen fenállott módnak megváltoztatása szorosan véve nem a pragmatica sanctióban meghatározott kötelezett. ségbŐl foly, hanem a helyzetnek azon változása, mely a fentebbi 5. pont alatt elmondatott, teszi czélszerüvé. Kimondja az országgyűlés, hogy ő felsége többi országaival érintkezni akar, mint alkotmányos népekkel, mindkét fél függetlenségének megóvása mellett. 24. Ez levén a közös ügyekre és azok kezelési módjára vonatkozó jelen határozat indoka és czélja, önként következik, hogy annak egyik alapföltételét Magyarország alkotmányának fentartása képezi. 25. A másik alapföltétel az, hogy a teljes alkotmányosság ő felsége többi országaiban és tartományaiban életbe lépjen : mert Magyarország azon országoknak csak alkotmányos képviseletével léphet bármi közös viszonyokra nézve érintkezésbe. S Ő felsége maga is azért kivánta ez ügyek tárgyalásának eddigi módját megváltoztatni, mert alkotmányos jogokkal ruházta föl többi országait is, s a közös ügyek kezelésénél ezek alkotmány szerű befolyását nem tartja mellőzhetőnek. 26. Ezen két alapfeltétel mellett a közösügyek kezelési módja a következő lenne. 27. Egy közös minisztériumot kell felállítani azon tárgyakra nézve, melyek, mint valósággal közösek, se a magyar korona országainak, se ő felsége többi országainak külön kormányzata alá nem tartoznak. E minisztérium a közös ügyek mellett se egyik, se másik résznek külön kormányzata ügyeit nem viheti, azokra befolyást nem gyakorolhat. Felelős lesz e minisztérium minden tagja mindazokra nézve, a mik köréhez tartoznak, felelős lesz az egész minisztérium is együtt, oly hivatalos intézkedéseire nézve, melyeket együtt állapitott meg. 28. A közös ügyek azon részére nézve, mely nem tisztán a kormányzat köréhez tartozik? Magyarország se teljes birodalmi tanácsot, se bármi néven nevezhető közös vagy középponti parlamentet
