Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-49

XLIX. SZÁM. 137 czélszerünek nem tart, s ezeknek egyikét sem fogadja el ; hanem ahhoz ragaszkodik, hogy, miután ő felsége legmagasabb trónbeszéde szerint is, közös kiindulási pont a pragmatica sanctio : egy részről a magyar korona országai együtt, más részről ő felsége többi országai és tartományai együtt ugy tekintessenek, mint két külön s teljesen egyenjogú fél. Következve: a két fél között a közös ügyek kezelésére nézve mellőzhetlen föltétel a teljes paritás. 29. Ezen paritás elvénél fogva Magyarország részéről a magyar országgyűlés válaszszon saját kebeléből egy meghatározott számú bizottságot (delegatio) és pedig az országgyűlés mindenik házából. Válaszszanak ő felsége többi országai és tartományai is hasonlóul alkotmányos módon egy épen annyi tagból álló bizottságot a magok részéről. Ezen bizottságok tagjainak száma a két fél egyetértésével fog meghatároztatni. Ezen szám egy-egy részről hatvanat meg nem haladhat. 30. E bizottságok csak egy évre, vagyis az országgyűlésnek egy ülésszakára választandók, s az év leteltével, vagyis az uj ülésszak kezdetével, azoknak minden hatásköre teljesen megszűnik. Tagjaik azonban ismét megválaszthatok. 31. A bizottságok mindegyike külön, saját kebeléből, szabadon választja elnökét, tollvivőjét, s a mennyiben szüksége lesz más hivatalos személyzetre is, annak minden tagját ; s maga állapítja meg ügyrendét. 32. A bizottságokat mindenkor ő felsége fogja összehívni bizonyos határnapra és azon helyre, hol ő felsége azon időben tartózkodik. Óhajtja azonban a magyar törvényhozás, hogy az ülések fölváltva, egyik évben Pesten, másik évben Bécsben, vagy ha ő felsége többi országainak gyűlése és ő felsége igy akarná, azon országok más valamelyik fővárosában tartassanak. 33. Mindenik bizottság külön tart üléseket s azokban fejenkmti szavazással s a bizottsági összes tagok absolut szótöbbségével határoz, s a mit a többség elhatározott, az egész bizottság harozatátának tekintendő. Külön véleményt az egyes tagok, saját igazolásuk végett, igtattathatnak ugyan a jegyzőkönyvbe, de az a határozat erejét nem gyöngiti. 34. A két bizottság egymással, együttes ülésben, nem tanácskozhatik, hanem mindenik Írásban közli nézeteit és határozatait a másikkal s irott üzenetek által igyekeznek véleménykülönbség esetében egymást fölvilágosítani. Ezen üzeneteket mindenik bizottság saját nyelvén készitendi el, oda mellékelve a hiteles forditást is. 35. Ha ezen Írásbeli üzenetek által nem sikerülne a két bizottságnak véleményét egyesíteni : akkor a két bizottság együttes ülést tartand, de egyedül csak egyszerű szavazás végett. Ez együttes ülésben a két bizottság elnökei felváltva, egyszer az egyik, másszor a másik fognak elnökölni. Határozat csak ugy hozathatik, ha mindenik delegatio tagjainak legalább két harmada jelen van. A határozat mindenkor absolut többséggel hozandó. Mivel pedig a paritás elvének gyakorlati alkalmazása mindkét félnek érdekében épen a szavazásnál legfontosabb: az esetben, ha az egyik vagy másik fél delegatio jából bármely okból egy vagy több tag hiányzik, a másik fél delegatiója is tartozik, tagjainak számát leszállítani olyképen, hogy mind két fél delegatiója, tagjainak számára nézve, teljesen egyenlő legyen. A leszállítást a többségben lévő delegatio a maga keblében sorshúzás utján eszközli. A jegyzőkönyv mindenik fél nyelvén fog vezettetni a két fél tollvivői által, s közösen hitelesíttetik. 36. Ha három üzenetváltás sikeretlen maradt: joga van mindenik félnek, a másik részt felszólítani, hogy a kérdés közös szavazás által döntessék el ; mely esetben a két fél elnökei együtt állapítják meg a szavazási ülés helyét, napját és óráját, s arra mindenik elnök meghívja a maga bizottsága tagjait. 37. E bizottságok hatásköréhez csak azon tárgyak tartozhatnak, melyek a jelen határozatban, mint közösek, határazottan e bizottságokhoz vannak utasítva. Ezeken tul a bizottságok intézkedéseikben nem terjeszkedhetnek s a magyar országgyűlés és magyar kormányzat részére fentartott ügyekbe nem avatkozhatnak. FŐRNEDI IROMÁNYOK. I. 18