Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.
Irományszámok - 1865-45
XLV. SZÁM. 125 teiben netalán fölmerülhető különbségek kiegyenlítése végett a két törvényhozás egymással küldöttségek által érintkezik. 14. A magyar hadsereg egyes tagjainak mindazon magyarországi polgári viszonyai, jogai és kötelezettségei fölött, melyek nem a katonai szolgálatra vonatkoznak , a magyar törvényhozás és illetőleg a magyar kormányzat fognak intézkedni. 15. A hadügynek összes költségei olyképen közösek, hogy azon arány, mely szerint ezen költségekhez Magyarország járulni fog, az alábbi 18, 19, 20, 21 és 22-dik pontokban körülirt előleges értekezés után, kölcsönös egyezkedés által állapittatik meg. 16. A pénzügyet annyiban kivánjuk közösnek tekinteni, a mennyiben közösek lesznek azon költségek, melyek a fentebbiekben közöseknek elismert tárgyakra fordítandók. Ezt azonban ugy értelmezzük, hogy az emiitett tárgyakra megkivántató összes költségek közösen határoztassanak meg azon módon, mely a kezelésről szóló alábbi szakaszokban előadatik ; de azon Összegnek, mely e költségekből az alábbi 18, 19, 20, 21 és 22-dik pontokban körülirt módon megállapitandó arány szerint Magyarországra esik, kivetéséről, behajtásáról s az illető helyre leendő beszolgáltatásáról Magyarország gyűlése és felelős minisztériuma intézkedjenek oly módon, a mint a kezelésről szóló alábbi pontok megállapítják; 17. Magyarország minden egyéb államköltségeit a magyar felelős minisztérium előterjesztésére az országgyűlés alkotmányos utón fogja elhatározni ; azokat, mint átalában minden adót, a magyar minisztérium, minden idegen befolyás teljes kizárásával, saját felelőssége alatt, veti ki, hajtja be és kezeli. 18. Ezek azon tárgyak, melyeknek a fentirt módoni közössége a pragmatica sanctióból folyónak tekintethetik. Ha ezekre nézve mindkét fél egyetértésével megtörténik a megállapodás : kölcsönös alku által előre kell meghatározni azon arányt, mely szerint a magyar korona országai a sanctió pragmatica folytán közöseknek elismert ügyek terheit és költségeit viselendik. 19. Ezen alku s megállapítás oly módon történhetik, hogy egy részről a magyar korona országainak gyűlése, más részről ő felsége többi országainak gyűlése, mindenik a maga részéről, egy hasonló számú küldöttséget választ. E két küldöttség, az illető felelős minisztériumok befolyásával, részletes adatokkal támogatott javaslatot fog kidolgozni az emiitett arányra nézve. 20. E' javaslatot mindenik minisztérium az illető országgyűlés elé terjesztendi, hol az rendesen tárgyalandó. Mindenik országgyűlés az illető minisztériumok útján közlendi határozatait a másik országgyűléssel, s a két félnek ily módon eszközlendő megállapodásai szentesités végett ő felsége elé fognak terjesztetni. 21. Ha a két küldöttség a javaslatra nézve nem tudna egymással megegyezni: mindenik félnek véleménye mind a két országgyűlésnek elébe terjesztetik. Ha pedig a két országgyűlés nem tudna egymással kiegyezni : akkor a kérdést, az előterjesztett adatok alapján, ő felsége fogja eldönteni. 22. Az arányra nézve kötendő egyezkedés csak határozott időre terjedhet; annak eltöltével ismét ugyanazon módon új egyezkedésnek leend helye. 23. A mi a fentebb körülirt tárgyak kezelését illeti : megjegyezzük mindenek előtt, hogy az e részben ezelőtt törvényesen fenállott módnak megváltoztatása szorosan véve nem a pragmatica sanctióban meghatározott kötelezettségből foly, hanem a helyzetnek azon változása, melyet a fentebbi 5-dik pont alatt elmondottunk, teszi azt czélszerüvé. Kimondotta mind az 1861-ki, mind a jelen országgyűlés többszöri fölirataiban, hogy ő felsége többi országaival érintkezni akar, mint alkotmányos népekkel, mindkét fél függetlenségének megóvása mellett. Midőn tehát mi ez érintkezés módjára nézve javaslatot teszünk, mind az országgyűléseknek fentebbi kijelentéseit, mind a gyakorlati czélszerüség tekintetét egyaránt szemünk előtt kivánjuk tartani, 24. Előre bocsátjuk, hogy bármi legyen a közös ügyekre s azok mikénti kezelésére nézve az országgyűlés megállapodása : véleményünk szerint az tettleg életbe nem léphet mindaddig, mig az
