Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-21 - 1865-22

• XXII. SZÁM. 83 J)irnia kell, ha fen akar állani és szervesen tovább fejlődni : ugyanazért Horvát-, Dalmát és Sz lavonország e jogokat semmi közösségnek fel nem áldozhatja, azokat meg nem oszthatja, és ezekre nézve Magyarország közt és az emiitett országok között szó sem lehet szövetségről vagy érintkezésről. Valóban sajnáljuk, hogy az emiitett országok e fontos tárgyakra nézve oly határozottan elvágták a kiegyenlítési tanácskozás fonalát, s még az érintkezést is véglegesen kizárták. Ha tekintetbe veszszük azon súlyos nehézségeket és bonyodalmakat, melyek ily merev autonómiából mind az egészre, mind az egyesekre kétségtelenül be fognak következni, alig hiszszük, hogy az a gyakorlati életben magoknak az emiitett országoknak s azok polgárainak -valóságos érdekeit előmozdítsa. Igaz, hogy az idő és tapasztalás sok nehézséget kiegyenlít. De más részről a gyakorlat sokszor a fényesnek látszó elméletnek oly hiányait és árnyékoldalait emeli ki, melyek előre tudva nem voltak. Tartunk tőle, hogy ez fog történni azon merev autonómiánál is, melyet a tisztelt küldöttség most oly szigorúan követel. Azonban ha Horvát-, Dalmát- s Szlavonországok ezen merev autonómiát magokra nézve oly életföltételnek tekintik, mely nélkül a kiegyenlítést meg sem akarják kisérleni, ha ez az emiitett országoknak utolsó szava s oly változatlan határozata, melyet semmi esetben nem akarnak módosítani: mi, a magyar küldöttség tagjai, nem érezzük magunkat feljogosítva, hogy az érintett követelésnek határozott visszautasításával az óhajtott kiegyenlítésnek még lehetőségét is megsemmisitsük. Magyarország Horvát-, Sziavon- és Dalmátország népeit testvérei gyanánt akarja tekinteni ; megnyerni kivánja őket, nem elnyomni. Magyarország nem elégszik meg azzal, hogy a kapcsolat mely közötte és azon országok között létezni fog, csak a törvényben legyen kimondva, hanem azt óhajtja, hogy a közös egyetértéssel alkotott törvénynek a közös érdekek s az igazság, méltányosság és szeretet kölcsönös érzelmei adjanak erőt és életet. Ez volt szelleme az 1861-ki magyar országgyűlés feliratainak is ; e szellemtől áthatva Magyarország a kiegyenlítés eszközlésére megteend, ugy hiszszük , ezentúl is mindent, a mit saját önállásának s életbevágó érdekeinek koczkáztatása nélkül megtehet. Ha tehát Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok azon viszonyt, melyben autonomiájokra nézve Magyarországhoz állottak, annyira szorítónak találják, hogy annak további fentartása által saját lételöket is veszélyeztetve hiszik : Magyarország nem lesz, ugy hiszszük , idegen e kapcsolatot, mely századok folytán közös egyetértéssel alakult, szintén közös egyetértéssel teljesen átalakítani, habár ezen átalakitás oly messze terjedne is, mint az emiitett országok velünk közlött 42. czikkökben autonomiájokra nézve jelenleg óhajtani látszanak. De minthogy ezek csak saját nézeteink, kötelességünknek tartjuk azokat a magyar országgyűlés elé terjeszteni, s ennek reménylett helybenhagyása után fogjuk csak mindezeket országos megállapodásoknak tekinthetni. A területre s autonómiára vonatkozó pontokat olyanoknak tekinti a tisztelt horvát küldöttség, melyekre nézve mindenekelőtt ki kellene a két küldöttségnek egyeznie, s a kiegyenlítés további pontjairól csak akkor lehetne szó, ha az érintett két pontra nézve az egyezség már megtörtént. Mi kimondottuk a fentebbiekben nézeteinket ama két pontra nézve. A területi kérdést illetőtőleg sajnálva látjuk, hogy különösen Fiume és Muraköz miatt egyetértés a két küldöttség között ezúttal nem eszközölhető. Mindenik küldöttség e részben saját nézeteihez ragaszkodik ; egyiket is, másikat is határozott utasitások kötik. De azért nem véljük czélszerünek, hogy az egyezkedés fonala megszakittassék. Terjeszsze mindkét küldöttség e fontos tárgyat küldői elé, s tekintsük annak vég eldöntését ideiglenesen felfüg" gesztettnek, fentartva mindenik fél saját országának a területi kérdésre vonatkozó minden jogait. E felfüggesztés mellett meg lehet kisérleni a többi kérdések kiegyenlitését, mely ha sikerül, a területi kérdés eldöntése is, úgy hiszszük, könnyebb leend. Holott ha megszakasztatik, a területi kérdés miatt, a 11*