1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A m kir. honvédvezérkar főnöke - Werth Henrik

439 dandár gyalogsági parancsonka volt, azután egy esztendeig budapesti városparancsnok. 1934-ben altábornaggyá lépett elő és 1936-ig a miskolci vegyesdandár parancsnoka volt. Miskolcról 1936 szeptember 5-én mint gyalogsági tábornokot a m. kir. honvédség főparancsnokává nevezték ki. A m kir. honvédvezérkar főnöke : Werth Henrik 1881-ben Rezsőházán, Torontál megyében született. Római katolikus, nős, m, kir. titkos tanácsos, gyalogsági tábornok. A bécsi hadapród iskolában 1901-ben avatták zászlóssá az egri cs. és kir. 60. gyalogezredhez, aihol a következő évben hadnagy lett. Négyévi kiváló csapatszolgálat után a bécsi hadiiskolába vezényelték, amelynek elvégzése után, 1907-ben főhadnaggyá lépett elő A következő' évben, mint vezérkari tisztet, a honvédséghez osztották be és 1911-ben már vezérkari százados volt a honvédelmi minisztériumban, ahol a világháború kitöréséig működött. A világháborúban 51 hónapot arcvonalbeli szolgálatban tölitött el és pedig a háború kitörésétől 1916 márciusáig mint a 100. népfelkelő dandár, illetve a 37. honvédhadosztály vezérkari tisztje, amikor őrnaggyá lépett elő és a 40. honvédhadosztály vezérkari főnöke lett. Ebben a minőségben 1917 februárig működött, ekkor a IV. hadsereg hadműveleti osztályába nyert beosztást, majd 1918 áprilisában mint vezérkari alezredest, a honvédelmi minisztériumba helyezték át a szervezési osztály helyettes vezetőjeként, ahol azonban csak rövid ideig maradt, mert a háború utolsó hat hónapját a hadseregfőparancsnokság hadműveleti osztályában igen felelősségteljes beosztásban töltötte el. A nemzeti hadsereg megalakulásakor a fővezérséghez osztották be. 1920-ban vezérkari ezredessé lépett elő és eleinte a hadi iskola tanára, majd a 7. kerékpáros zászlóalj parancsnoka, végül négy évig a honvédelmi minisztérium hadműveleti osztályának vezetője volt. Tábornokká 1926-ban nevezték ki és közel hat évig a hadi akadémia parancsnoka volt. Altábornagy 1931-ban lett és ez év szeptemberétől 1936 máricus l-ig a pécsi 4. honvéd vegyesdandár parancsnoka volt. Ekkor, törvényes szolgálati idejiének teljes betöltése után, saját kérelmére nyugalomba vonult. Kiváló érdemeinek elismeréséül a kormányzó 1937nben m. kir. titkos tanácsossá nevezte ki, majd 1938 októberében a vezérkar élére állította. Vezetése mellett történt a Felvidék és Kárpátalja felszabadítása. Hadi kitüntetései a Vaskorona-rend lovagkeresztje, a 3. osztályú Katonai érdemkereszt kétszeresen, m ezüst és bronz érdemérem, az I. és II. osztály német Vas-