1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Plihál Viktor - Báró Prónay György

497 Dr Plihál Viktor (Zala vármegye) 1865-ben született Zalaegerszegen. Római katolikus, nős, kormányfőtanácsos, földbirtokos. Innsbruckban, majd Budapesten folytatta jogi tanulmányait, megszerezte a jogi és államtudományi doktorátust és ügyvédi vizsgát tett. 1896-ban Újpestre nevezték ki közjegyzőnek, 1901-ben pedig ebben a minőségben áthelyezték Nagykanizsára. Állásáról 1920-ban lemondott és azóta birtokán gazdálkodik. A háború idején a Vöröskereszt nagykanizsai fiókjának elnöke volt s ezen a téren szerzett érdemeiért a Vöröskereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvényével jutalmazták. Tevékeny részt vesz Zala vármegye életében, amelynek örökös törvényhatósági bizottsági tagja. Elnöke a Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztárnak és tagja az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. Báró Prónay György (Pest vármegye) 1887-ben született Tápióságon, Pest vármegyében. Evangélikus, nőtlen, m. kir. titkos tanácsos, földbirtokos, nyugalmazott államtitkár. A budapesti tudományegyetemen avatták 1910-ben az államtudományok doktorává. Tanulmányainak befejezése után egy esztendeig Frigyes főherceg uradalmain volt gazdasági gyakorlaton, majd külföldi tanulmányutat tett, amelynek során bejárta Németországot, Hollandiát és a skandináv államokat. A világháború kitörésekor mint a 4. honvédhuszárezmed tartalékos főhadnagya vonult be és résztvett az első és második lembergi csatában. Przemysl-nél hadifogságba esett és Szibériában töltött hoszszú hadifogság után csak 1919 áprilisában tudott hazaszökni. Katonai kitüntetése a Signum Laudis a kardokkal. A világháború után pestvármegyei ácsai birtokán gazdálkodott 1922Jg, amidőn a második nemzetgyűlési választáson Kiskunhalason szerzett egységespáfti programmal mandátumot. 1922 októberében a Bethlen-kormány közélelmezési államtitkárának nevezték ki. 1924 májusáig maradt ebben az állásában, egészen addig, amíg a közélelmezési minisztérium megszűnt. A minisztérium likvidálását két hónapon át vezette és utána miniszterelnökségi államtitkárnak nevezték ki. Az úgynevezett frankhamisítási ügyben az egyik koronatanú volt, mert Bethlen István gróf miniszterelnök Perényi Zsigmond báró figyelmeztető levele után azt az utasítást adta ki részére, hogy Nádasy Imre országos 32