1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A legfőbb bíróság vezetői - Dr. Töreky Géza

433 idején elfogták és családjával együtt négy hétig internálták. A munkapárt, majd a nemzeti középpárt tagja volt, megalakulásakor az egységespárthoz csatlakozott és ennek programjával küldötte a gyömró'i kerület a második nemzetgyűlésbe. Az 1927—31. évi országgyűlésben is a gyömró'i kerületet képviselte, amely a Károlyi-kormány kultuszminiszterével, Vass Jánossal szemben nagy szótöbbséggel újból megválasztotta. Elnöke volt az állandó összeférhetetlenségi bizottságnak, tagja a külügyi, közjogi és a földművelésügyi bizottságnak. Az 1931. évi választásokon nem vállalt jelöltséget, tekintélyes szerepét azonban megtartotta a közéletben. 1933 júliusában báró Perényi Zsigmonddal együtt választották meg koronaőrré. Érdemei elismeréséül a kormányzó 1930-ban a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntette ki. Gondnoka a pesti református egyházmegyének. Elnöke az Országos Gazdasági Munkáspénztár igazgatóságának. À legfőbb bíróságok vezetői: Dr Töreky Géza (A Kúria elnöke) 1873-ban született Baján. Római katolikus, nős, m. kir. titkos tanácsos, a Kúria elnöke. Jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte és itt avatták jogi és államtudományi doktorrá. 1898-ban ügyvédi oklevelet szerzett, de már korábban, 1896-ban állami szolgálatba lépett. Mint joggyakornok, a budapesti büntetőtörvényszéken kezdte meg pályáját. 1900-ban alügyésszé nevezték ki az egri ügyészséghez és háromévi működése után berendelték az igazságügyminisztériumba, ahol 1915-ig teljesített szolgálatot, főképen a királyi ügyészségi adminisztráció és a törvényelőkészítés körül működött. Közben, 1907-ben, törvényszéki bíróvá nevezték ki. 1915-ben ítélőtáblai bíró és 1921-ben kúriai bíró lett, egy év múlva pedig a budapesti büntetőtörvényszék másodelnöke. 1926-ban foglalta el a budapesti büntetőtörvényszék elnöki székét, 1934-ben pedig a Kúria másodelnökének nevezték ki. 1937-ben lett a Kúria elnöke. Elnöke a Kúria Nagyobb és Kisebb Fegyelmi Tanácsának és a Kúria Ügyvédi Tanácsának. Mint büntetőbírő a Kúria L Büntető Tanácsának elnöke. A budapesti büntetőtörvényszéken, mint annak másodelnöke, majd elnöke, az utolsó évtized legnehezebb politikai és sajtópereit targyalta. Az ő tanácsa ítélkezett a frankperben, az Eskütt-perben, báró Hatvány Lajos perében, Hock János perében, a Dréhr-ügyben és az államellenes bűncselekmények egész gg