1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - Pótlás - Dr. Timkó Zoltán - Gróf Hadik Barkóczy Endre dr.

610 Dr Timkó Zoltán (Koronaügyész) 1874-ben született Kassán. Római katolikus, nős. A középiskolát a kassai premontrei gimnáziumban végezte, a jogot a kassai jogakadémián és a budapesti egyetemen s itt szerezte meg jogtudori oklevelét is. 1898-ban lépett az igazságügyi szolgálatba. 1900-ban Kassán működött mint alügyész, majd Budapestre helyezték át s 1908-ban nevezték ki királyi ügyésszé. 1916-ban főügyészhelyettes lett, 1919 végén pedig átvette az igazságügyminisztériumban a büntetőjogi osztály vezetését, amelynek több mint húsz évig állt az élén. Közben 1921-ben koronaügyész-helyettessé nevezték ki. Érdemei elismeréséül a Kormányzó 1929-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjét adományozta részére, 1937-ben pedig a koronaügyészi címmel tüntette ki. Hivatali működése mellett a jogi irodalomban és publicisztikai téren is széleskörű munkásságot fejtett ki. Tagja az Egységes Bírói és Ügyvédi Vizsgáló Bizottságnak. Alelnöke a kassai és abaúj-tornavármegyei egyesületnek, igazgatóválasztmányi tagja a Magyar Jogászegyletnek. Gróf Hadik Barkóczy Endre dr 1899-ben született Budapesten. Római katolikus, nős, földbirtokos. Családja Turóc megyéből származik, első ismert őse: Hadik Boldizsár, Zwingli híve, 1542-ben kálvinista prédikátor volt. Elődei részben a papi, részben a katonai pályán tűntek ki s szerepeltek a heidelbergi és leydeni egyetemen is. Egyik őse a legendás hírű gróf Hadik András táborszernagy, a másik gróf Hadik Béla ellentengernagy, aki Velence védelménél tűnt ki, s akinek fia, Hadik Barkóczy Endre gróf a főrendiház elnöke volt. A középiskola elvégzése után a Pázmány Péter tudományegyetemen szerezte meg államtudomány doktori oklevelét és tanulmányainak befejezése óta családi birtokán gazdálkodik. A világháborúban a volt 174. honvéd tábori tüzérezredben szolgált mint zászlós s résztvett Olaszországban a Hét község fensíkja körüli ütközetekben. Mint a csehszlovák földreform és kártalanítási törvény kiváló ismerőjét, az 1929—30. évben a magyar optánsügy tárgyalásakor Genfben és Parisban a magyar delegáció mellé rendelték ki. Tagja a magyar Athleticai Clubnak, a Magyar Aeroszövetségnek, a Királyi Magyar Automobil Clubnak, a Magyar Touring Clubnak, a Budapesti Motor