1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Szakáts Pál
312 geket. Mint cserkésztisztet, kettős életmentésért tüntették ki. Szerkesztője a sárospataki Református Lapok-nak, továbbá az „Igazság és Élet" című folyóiratnak s emellett igen széleskörű publicisztikái munkásságot végez. Számtalan hírlapi cikke mellett több tanulmánya jelent meg aa igehirdetésről, az ifjúságvezetésről és miszsziói kérdésekről. Az ifjúság lélektana című tanulmányát 1932-ben, Debrecenben adta ki. Tagja a református egyetemes konvent több bizottságának s kerületi vallásoktatási felügyelő. Dr Szakáts Pál (Szekszárd, Magyar Élet Pártja) _^^ 1898-ban született Kőrösbányán, Hunyadvármegyében. Református, nőtlen, nyugalmazott miniszteri osztálytanácsos. Egyik őse, Szakáts János 1618-ban Bethlen Gábortól kapta nemességét, egyébként a földbirtokos család tagjai mint református lelkészeik és táblabírák szerepeltek a közéletben. Atyja, Szakáts István a kecskeméti törvényszék elnöke volt. Középiskoláit a dévai reáliskolában és a szászvárosi református gimnáziumban végezte, azután a bécsújhelyi Mária Terézia katonai akadémia hallgatója lett. Mint tényleges hadnagy a volt 82. közösgyalogezrednél kezdte meg szolgálatát s 1917 novemberétől a román, 1918 tavaszától pedig az olasz harctéren küzdött. A Hétkösség f ensíkján több ütközetben vett részt, míg 1918 júliusában gázmérgezéssel kórházba került. 1918 novemberében lett főhadnagy. Az összeomlás után a kolozsvári, majd a szegedi egyetemen és a kecskeméti református jogakadémián jogot hallgatott, a berlini tudományegyetemen pedig közgazdasági tanulmányokat folytatott. 1922 júniusában avatták a jogtudományok doktorává. 1922 júniusától 1923 áprilisáig ügyvédjelölt volt, majd közigazgatási pályára ment. 1927-ben tb, főszolgabíró lett, 1929-ben pedig a honvédelmi minisztériumban miniszteri segédtitkárrá nevezték ki. Hosszú időn át több honvédelmi miniszter mellett teljesített személyi titkári szolgálatot, 1935-ben miniszteri titkár lett, 1936-ban legfelsőbb elismerésben részesült, 1938 júniusában pedig megkapta a miniszteri osztálytanácsosi címet és jelleget. Igen élénk társadalmi és egyesületi tevékenységet fejtett ki. 1921 óta a legtöbb nemzeti és jobboldali mozgalomnak támogatója és kezdeményezője is volt. A kecskeméti Ébredő Magyarok Egyesületének főtitkára, a Magyar Nemzeti Szövetségnek választmányi tagja> a Hargitaváralja jelképes székely község elöljárósági tagja volt. Alelnöke a Társadalmi Egyesületek Szövetségének. Széleskörű publicisztikai és szakirodalmi működést is fejtett ki különböző fővárosi és vidéki