1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Hunyadi Ferenc gróf

202 Vitéz Hunyadi Ferenc gróf (Fejér vm. és Székesfehérvár thj. város, Magyar Élet Pártja) 1895-ben született Agárdon, Fejér vármegyében. Római katolikus, nős, földbirtokos. Középiskoláit Aradon végezte, azután négy félévig a budapesti tudományegyetemnek, két és fél évig a budapesti Kereskedelmi Akadémiának, majd két féléven át a közgazdasági karnak volt a hallgatója. A világháború idején mint a cs. és kir. 7. számú huszárezred kadettőrmestere vonult be, résztvett az északi és a déli harctereken vívott harcokban, majd 18 hónapig román hadifogságban volt. Mint főhadnagy szerelt le. Hadikitüntetései a bronz vitézségi érem és a hadiékítmény es III. osztályú katonai érdemkereszt. Később vitézzé is avatták. Az összeomlás után először fejérvármegyei birtokán gazdálkodott és csak néhány év múlva kapcsolódott be a közéletbe, résztvett a legitimista mozgalomban és szerepet vállalt a katolikus társadalmi életben is. A Magyar Férfiak Szent Korona Szövetségének éveken át ügyvezetőalelnöke volt, a Nemzeti Összetartás Körének vezetőségi tagja, a Katolikus Népszövetségnek kormányzótanácsi tagja és fötitkáraa szövetség nemzetközi és tudományos szakosztályának. Tagja Fejér vármegye törvényhatósági bizottságának és kisgyűlésének is. Először 1927 februárban választották meg a móri választókerület képviselőjének a Keresztény Gazdasági Párt programjával, miután Zichy János gróf móri mandátumáról lemondott. Az 1931. évi választáson ugyancsak a móri választókerület jutatta mandátumhoz, de ekkor már pártonkívüli programmal, mert az előző országgyűlésen képviselőházi felszólalásaiban nem tette fenntartás nélkül magáévá a Keresztény Gazdasági Párt álláspontját és ezért 1930ban kilépett a pártból. Később a független kisgazdapárthoz csatlakozott és egyes időközi választásokon élénken exponálta magát a független kisgazdapárt jelöltjei mellett. Az 1935. évi országgyűlésen máír nem volt tagja a képviselőháznak, hanem visszavonult birtokára gazdálkodni és annál behatóbban foglalkozott szépirodalmi, szociális és kisebbségi tanulmányokkal. 1937-hen jelent meg „Szétesett ország" című történelmi regénye. Külföldi útjain több előadást tartott főleg kisebbségi kérdésekről és a Népszövetség két ülésén is szerepelt mint kiküldött. Tevékenyen résztvett a sportéletben is. Hosszú idő óta elnöke a Budapesti Korcsolyázó Egyletnek és vezetőségi tagja a Magyar Atlétikai Clubnak. A városligeti műjégpálya létesítése nevéhez fűződik. 1939-ben ismét bekapcsolódott a politikai életbe, amidőn Imrédy Béla miniszterelnök megszervezte a Magyar Élet Mozgalmát. Az 1939. évi általános választáson a Magyar Élet Pártjának programjával Fejér vármegye és Széksfehérvár lajstromos választókerületében a Magyar Élet