1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Habsburg-Lotharingiai család teljeskorú férfitagjai - Albrecht kir. herceg

A Habsburg-Lotharingiai család feljeskorú férfitagjai Albrecht kir. herceg 1897-ben született Badenben, Bécs mellett Frigyes királyi herceg és néhai Croy-Dülmen Izabella hercegnő fia. Pozsonyban nevelkedett és ugyanott vizsgázott magyar iskolákban. A gimnáziumi érettségi után katonai tanulmányokat végzett és 1916-ban hadnagy lett a vada szoknál. Első nyilvános szereplése 1913-ban volt, amikor a király kívánságára ő nyitotta meg a pozsonyi egyetemet. Harctéri szolgálatának nagyobb részét az olasz fronton teljesítette és több ütközetben kitűnt. Számos kitüntetést szerzett, többek között a bronz vitézségi éremmel, a hadiékítményes III. osztályú vaskórona-renddel tüntették ki. 1918 tavaszán nevezték ki főhadnaggyá. Az ötsszeomlás után rövid időre magyaróvári birtokára vonult vissza. Beiratkozott a gazdasági akadémiára, később pedig követte atyját Svájcba és ott azonnal felvette az érintkezést a vörös uralom megdöntésén fáradozó magyar ellenforradalmi körökkel. A diktatúra bukása után hazatért és folytatta gazdasági tanulmányait. Rendkívüli közvetlenséggel vett részt a gazdász-ifjúság egyesületi életében és erőteljesen támogatta működésüket. Az akadémia elvégzése óta Budapesten él és buzgó munkása majdnem minden hazafias és jótékonysági mozgalomnak. Tiszteletbeli elnöke az Ifjúsági Vöröskereszt Egyesületnek, amelynek működését a legnehezebb viszonyok között fellendítette és amelyet az ifjúság bevonásával jelentősen kibővített. Kormányzó-elnöke az Országos Gyermekvédő Ligának, védője a Cserkész Szövetségnek. A Darányi Ignác Agrártudományos Társaság tiszteleti tagja. A magyar sportéletnek is áldozatkész munkása. Elnöke a Magyar Vívó Szövetségnek és a Magyar Evezős Szövetségnek ; védnöke a Magyar Űszó Szövetségnek és a Budapesti Budai Torna Egyletnek. 1937-ben hosszabb utat tett Dél-Amerikában és a magyar telepesek kérdését tanulmányozta. A felsőházban ismételten feltűnt beszédeivel, amelyek a napirenden szereplő tárgy alapos ismeretén kívül arról is tanúságot tettek, 26