1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Mayer János

251 Mayer János (Nagyatád, Magyar Élet Pártja) 1871-ben született a 'hevesmegyei Kom­palton. Római katolikus,, nős, kisbirtokos, nyugal­mazott földművelésügyi miniszter. Hat gimná­ziumi osztályt végzett Egerben, azután családi birtokán gazdálkodott. Közszereplése 1906-ban kezdődött, amikor községe közgyámnak, majd az iskolaszék elnökének választotta meg. 1909­ben Heves vármegye törvényhatósági bizott­ságának tagja lett és ekkor kezdte meg nagy­atádi Szabó Istvánnal Heves megyében a kis­gazdapárt szervezését. 1914-ben a kápolnai kerület kisgazdapárti programmal képviselőjévé választotta. 1918 októberében, a politikai válság során őt is meghallgatta Károly király. 1919 januárjában, mint az országos kisgazdapárt egyik vezére, a közélelmezési minisz térium politikai államtitkára lett. Erről az állásáról a bolsevizmus uralomrajutása előtt lemondott, hazament gazdálkodni és részt­vett megyéjének ellenforradalmi mozgalmában. A Friedrich-kor­mányban kisgazdaminiszter lett, a Bethlen-kormány alatt pedig a közélelmezési (miniszterséggel cserélte fel ezt a tárcát, ö állította vissza a gaibona szabad forgalmát és amikor ez a minisztérium meg­szűnt, átmenetileg ismét államtitkár lett. Később a Bethlen-kor­mányban nagyatádi Szabó István visszavonulása után ő lett föld­művelésügyi miniszter, helyét azonban a második nemzetgyűlés meg­alakulásakor átengedte nagyatádi Szabó Istvánnak, őt pedig a mező­gazdasági kiviteli ügyek intézésével bízták meg, mint kereske­delmi államtitkárt. Fontos külföldi tanácskozásokon a kormány kép­viseletében nagy eredményeket ért el ia magyar mezőgazdaság érde­kében. Az egységespárt elnöke volt, amikor 1924 őszén nagyatádi Szabó István halála bekövetkezett és ő vette át ismét a földművelés­ügyi tárca vezetését. Sokat fáradozott a földbirtok-reform végre­hajtásának gyorsítása érdekében. Újból megindította a tagosítás fél­benmaradt munkálatait. Az állami gazdaságok talpraállítása, a magyar állattenyésztésnek béíkebeli színvonalra való emelése terén szintén nagy érdemei vannak és jelentős eredményéket ért el a mező­gazdasági kivitel előmozdításával is. A kormány képviseletében részt­vett a kairói mezőgazdasági világkiállításon. Előkészítette a mező­gazdasági szakoktatás reformját és megteremtette a falusi kislakás­építő akciót, amellyel sok ezer kisgazdát juttatott családi otthonhoz. Az 1927. évi országgyűlésen Hódmezővásárhelyt képviselte. 1927— 1931-ig a beruházások során közel 300 millió pengőt biztosított a mezőgazdaság súlyos bajainak enyhítésére és minden törekvésévei a versenyképes termeilés előmozdításán, iá szakismereteknek a föld­művelő nép körében való elterjesztésén s általában a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági népesség érdekeinek előmozdításán

Next

/
Oldalképek
Tartalom