1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Hoss József - Dr. Hóman Bálint

198 sulat a szerző írói működésének harmincadik évfordulójára. E tanulmányok között külön helyet foglalnak el a magyar történetírás újabbkori történetével foglalkozó értekezések, melyeknek megjelenése után az újkor történetét feldolgozó Szekfü Gyulával együtt maga fogott a magyar történet középkori részének új szintetikus feldolgozásához, miután megindította a történeti segédtudományokat és résztudományokat kis monográfiában feldolgozó nagy munkát, a szerkesztésében megjelenő Magyar Történettudomány Kézikönyvét. A „Magyar Történet" középkori része 1928 és 1933 közt jelent meg három hatalmas kötetben s azóta hat kiadást ért húszezer példányban. E munka második kötetének az olasz olvasóközönség számára átdolgozott kiadása az olasz Királyi Akadémia kiadásában jelent meg. Rövidített angol nyelvű kiadását Hóman kiváló tanítványa, Deér József egyetemi tanár készíti sajtó alá. Hóman Bálint tudományos munkássága fordulópontot jelent a magyar történetírás történetében. A múlt század módszerében pozitivista, szellemében liberális szemléletű és később materiális színezetű történetírását másfél évtized előtt új módszer és új irányzat váltotta fel: a spirituális szemléletű és szintetikus irányú szellemtörténeti irányzat. Ennek az új történeti iskolának tagjai Gombocz Zoltán és Szekf ü Gyula mellett Hómant ismerték el vezérüknek, mikor 1922-ben megalakult egyesületük, a Minerva-Társaság élére állították és „A történetírás új útjai" című szerkesztésében megjelent műben adtak számot tudományuk művelésének új szempontjairól és módszeréről. Választásukat a magyar történetírás művelőinek egész összessége magáévá tette, mikor a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István-Akadémia rendes tagjává, a Magyar Történelmi Társulat elnökévé, a Magyar Néprajzi Társaság védnökévé, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társaság, s a Magyar Numizmatikai Társaság tiszteletbeli elnökévé választották s a budapesti és pécsi egyetemek tiszteletbeli doktorává avatták. A magyar állam feje a Corvin-koszorú, majd a Corvin-lánc adományozásával ismerte el munkásságát, a külföldi tudományos világ pedig a berlini, heidelbergi, bolognai, milanói, tartui és varsói egyetemek díszdoktori méltóságának, a lengyel Történelmi Társulat és a helsinkii Finn-Ugor Társaság s a Dante Alighieri Társaság tiszteleti tagságának adományozásával fejezte ki iránta elismerését. Az 1919-ben megindult nemzeti újjáépítés munkájából Hóman mint tudós, mint tanár és mint kultúrpolitikus vette ki részét. Tanári működésének eredménye a középiskolai történettanárok új nemzedékének és egy egész gárda fiatal történettudósnak felnevelése volt, akik az ő módszerével, szellemében és útmutatása nyomán oktatják és művelik a történettudományt. Művelődéspolitikai elgondolásait elsőízben a .Tudományosságunk jövője" című tanulmányában fejtette ki, melynek célkitűzései részben már gróf Klebelsberg Kuno minisztersége idején, másréseben pedig Hóman miniszteri irányítása mellett mentek