1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Dr. Kaminszky József - Dr. Kállay Miklós
569 jét a csillaggal! adományozta számára. A magyar gazdasági érdekek képviseletében száimos külföldi konferencián veit részt még főispán korában, 1929 októberéiben pedig a Bethlen-kormány kereskedelmi államtitkára lett. Nem sokkal később a kemecsei választókerület egységespárti programmal egyhangúan választotta képviselőjévé, ő volt az első politikai álllaimtiltlkár, aki Bud János miniszter távollétében, mint annak helyettese, a költségvetési vitában a tárcát képviselte. 1931-ben a székesfővárosi északi választókerületben és Ke-mecsén kapott mandátumot, de ez utóbbit tartotta meg. Emlékezetes, hogy ugyanekkor Dombóvárott erős küzdelem után Pallavicini György őrgróffal szemben kisebbségben maradt. A Bethlenkofnmány lemondása alkalmárvall a kormányzó fáradhatatlan buzgalommal és odaadással teljesített szolgálatainak elismerése mellett mentette fel és ugyanakkor a GömbösJiormány földművelésügyi minisztere lett. Nevéhez fűződik a magyar-osztrák és a magyarlengyel gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiépítése, a termelési és értékesítési kérdések megoldása, a gazdaadósságok rendezése, az erdőtörvény, a cselédtörvény, az Alföld fásítása, a Tisza felső folyásának hajózhatóvá tétele. 1983 júliusában a kormányzó a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntette ki. 1935 januárjában lemondott tárcájáról lés Darányi Kálmánnak adta át helyét. Az új választások kiírása után, 1935-ben a Nemzeti Egység Pártjából is kilépett. A választáson pártonkívüli programmal újra Kemecse mandátumát nyerte él. 1936-ban a kormányzó titkos tanácsossá nevezte ki. 1937-ben visszalépett a Nemzeti Egység Pártjába és júniusban f jj^sÄ'* t az Altföldi Bizottság elnökéneik választották meg. 1937 augusztusában a kormányzó az Oínszlágos Öntözésügyi Hivatal elnökévé nevezte ki. 1938 augusztus 18-án az Alföldi Bizottság szolnoki nagygyűlésén, ajiol a kormányzó szózata az öntözés jelentőségéről elhangzott, — 'MJ7i/V Kállay Miklós ismertette az öntözési munkálatok tízéves programját. <2-tA Mint a M. kir. Országos Öntözési Hivatal elnöke hatalmas munkaprogramot bonyolított le. Az öntözőigazdálkodás előmozdításáról szóló törvényjavaslat egyfelől öntözési alapot létesített, másfelől felállította, az öntözésügyi Hivatalt. E törvényjavaslat alapján indultak meg az úgynevezett előkészítő munkálatok, köztük a Tiszafürednél létesített szivattyútelepből kiinduló öntözőcsatorna-hálózat, a hódmezővásárhelyi öntözőcsatorna, a Hármas-Kőrös, a Hortobágy és Békésszentandrás környéki csatornahálózat terveinek és előmunkálatainak elvégzése, A nagy részletessíéggel elkészített munkaprogram Kállay Miklós irányításával gyors ütemben valósult meg. A békésszenitandrási duzzasztómű, a tiszafüredi öntözőrendszer létrehozása» a hortobágyi kísérleti öntözőtelep felállítása szervesen előkészített munlka eredménye, amelyet racionálisan egészít ki az öntözési gazdálkodás élterjedését előmozdító tevékenység. A kormányzó 1937-ben a féltsőház élethossziglan való tagjává nevezte ki. Igen élénk munkát fejtett ki és fejt ki ma is a felsőház bizottságaiban és a plénumban. A választások után újjáalakított felsőház pénzügyi bizottsága, külügyi, földművelésügyi és közjogi bizottsága tagjául választotta.
