1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Horváth István

194 hadbiztos a 102. népfölkelő dandárral, a 38. honvédhadosztállyal és a Szurmay-csoporttal vett részt az orosz és olasz frontokon. A világháború befejezése után a székely hadosztály vezető hadbiztosa volt és imivei résztvett a szegedi ellenforradalomban, Brassón hadifogságot szenvedett és Aradon internálták. Katonai kitüntetései a következők: a koronás arany érdemkereszt, a vitézségi érem szalagján a kardokkal, a Signum Laudis a katonai érdemkereszt szalagján a kardokkal, a Ferenc József-rend lovagkeresztje a katonai érdemkereszt szalagján a kardokkal, a német II. osztályú Vaskereszt és a hadiérem. 1919-ben hadbiztos őrnaggyá, majd 1925-ben alezredessé és 1932-ben I. osztályú főhadbiztossá (ezredessé) nevezték ki. Számos európai országban tett tanulmányutat. A politikai életben a Gömböskormány idején 1934-ben kapcsolódott be, mert Gömbös Gyulát már hadapród korában megismerte és politikai elgondolásainak odaadó híve volt. A komárommegyei Nagyigmánd községben, ahol alkalma volt a magyar falu népét alaposan megismerni, a Nemzeti Egység Pártjának községszervezeti elnöke, később választókerületi titkára és választókerületi elnöke volt több mint három éven keresztül. Központi vármegyei titkári megbízatásra is jelentkezett és Komárom vármegyében kapott megbízatást. Tagja Kisbér község képviselőtestületének. Már 1933-ban Gömbös Gyulához memorandumot intézett, amelyben az ország hadiérdekei szempontjából ajánlotta az irányított mezőgazdálkodás megszervezését kapcsolatban a külföldi és belföldi piac megszervezésével. A Falu Szövetség igazgatóválasztmányának tagja, a Külügyi Társaság és az Országos Frontharcos Szövetségnek is tagja. Horváth István (Vas vm., Magyar Élet Pártja) 1900-ban született a vasmegyei Acsádon, kisgazdacsaládból. Római katolikus, nős, a Vasvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatója. A középiskola elvégzése után még a világháború idején rövid ideig katonai szolgálatot teljesített, majd a nemzeti hadseregben szolgált s később a honvédség kötelékében három fegyvergyakorlaton vett részt. Tartalékos hadnagy. 1924-ben kitüntetéssel végezte el a budapesti egyetem közgazdaságtudományi karának mezőgazdasági szakát s mint okleveles mezőgazda, főként növénynemesítési kérdésekkel foglalkozott. 1923-tól két éven át a budapesti egyetem közgazdaságtudományi karának növénytermesztési tanszékén gyakornok, majd asszisztens volt s utána hosszabb időt töltött magángazdaságokban is mint gazdatiszt és nemesítő intéző.