1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gruber Lajos

183 telten eredményesen képviselte a magyar álláspontot. Az itt kifejtett előkelő szerepének elismeréseképpen az Interparlamentáris Unió örökös tagjává választotta meg. 1934-ben gróf Bethlen István miniszterelnök óhajára elvállalta a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület elnökségét és ebben a minőségében igyekezett oda hatni, hogy a német kisebbség hazafias magatartásának megbontását elkerüljék és a német kisebbségnek a magyarsággal való egyetértése fennmaradjon. 1938 novemberében, amikor a kormány a német Volksdeutsch-mozgalmat elismerte és az általa létesített szervezet alapszabályait létesítette, lemondott az egyesület elnökségéről. A német egyesület élén képviselt nézeteit egy Deutsch—

Ungarische Probleme címen megjelent könyvben ismertette. Irodalmilag is működött és terjedelmes kötetekben fejtette ki az Osztrák—Magyar Monarch iának a háború alatt követett közgazdasági törekvéseit, ez a könyve angol nyelven is megjelent. Egy további munkájában ismertette a monarchiának a háborúban bekövetkezett gazdasági kimerülését. írt egy könyvecskét Bevezetés az európai külpolitikába címen. Két kötetben írta meg Magyarország történetét a dualizmus idejében, egy további kötetben pedig Magyarországnak a forradalmak alatti történetét, ,A mai élet képe" című sorozatban a politikai kötetet szerkesztette, sőt nagyobb részét ő maga írta meg. Az 1927. évi országgyűlésre a bonyhádi választókerület küldötte be képviselőnek pártonkívüli programmal és ugyanott 1931-ben is megválasztották. 1936-ban, Sándor Pál halála után, mint a budapesti északi kerület képviselője került be a Házba és 1939-ben ugyanitt választották meg újból a Polgári Szabadság Pártjának programjával. 1939 júniusában az azóta megszűnt Pesti Napló főszerkesztője lett. Gruber Lajos (Komárom-Esztergom vm., Nyilaskeresztes Párt) 1900-ban született Sepszikőröspatakon. Római katolikus, nős. Székesfehérvárott tette le az érettségi vizsgálatot és utána ipari pályára ment. Mint molnársegéd iratkozott be a Műegyetemre, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett. A Műegyetem elvégzése után különféle vállalatoknál mint mérnök működött. Katonai szolgálatot 1919/20-ban a nemzeti hadseregben teljesített és a nemzeti hadsereggel vonult be Budapestre. A kommunistákkal vívott csetepaték során félszemevilágát vesztette. 1927-)ben Önálló vállalatot alapított villany, víz és központi fűtés felszerelésére. Az Ébredő Magyarok Egyesületének egyik alapító tagja és a nyilaskeresztes mozgalmakhoz nyomban csatlakozott. Előbb a Pálfy-féle nemzeti szocialista pártban működött, mint pártvezetőhelyettes, majd a nyilaskeresztes párt országos vidéki szervezési főnöke lett és ebben a beosztásban működik ma is.