1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - Latin- és görögszertartású római katolikus egyháznagyok - Dr. Glattfelder Gyula

407 szentelte püspökké. 1906—1913-ig a pécsi püspökség ellátása mellett a Magyar Katolikus Tanítók Országos Szövetségének és a Katolikus Tanügyi Tanácsnak védöelnöke volt. Nevéhez fűződik a püspöknádaisdi Julianaeum-fiúotthon létesítése, a pécsi Pius-Collegium nyolcosztályú főgimnáziumának és százötven növendéket befogadó internátusának alapítása és felépítése, valamint az Emericanum középiskolai internátus életre hívása. Ugyanitt életre hívta a Dunántúl-nyomdát, könyvkereskedést és napilapot, valamint az egyházmegyei alapítványi hivatal mellett a Pécsegyházmegyei Takarékpénztárt. Pécs városának és környékének megszállása idején az állandó fenyegetések, birtokainak zár alá vétele és kirablása ellenére is mindvégig helyén maradt, a magyarság ellenállásának vezére és lelke volt és a felszabadulás után maga fogadta a bevonuló magyar csapatokat. 1923-ban a kalocsai érsekség apostoli kormányzójává nevezték ki, 1924-ben pedig a kalocsai és bácsi érseki székbe emelkedett. Érseksége alatt megszervezte a Kalocsai Egyházmegyei Takarékpénztárt, új alapokra építette és kibővítette a kalocsai érseki kórházat és új plébániákat, templomokat, zárdákat és iskolákat létesített. 1929-ben és 1931-ben magyar nemzeti zarándoklatot vezetett a Szentföldre, hol' a beuroni Mária-bazilikában a magyar katolikus hívek áldozatkész támogatásával gyönyörű magyar kápolnát létesített. Kalocsa külvárosában megépítette a régóta nélkülözött Szent Imre plébánia-templomot, amelynek művészi terveit néhai Möller István műegyetemi tanár készítette. Ennek befejezése és felszentelése után a csonka főegyházmegye újabbkeletű lelkészségeiben építi egyre-másra az új templomokat, hogy elhagyottabb hívei is részesülhessenek a hit vigaszaiban. A Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja, a Katolikus Központi Kongrua Bizottság másodelnöke. Dr Glattfelder Gyula (Csanádi megyéspüspök) 1874-ben született Budapesten. Magyar királyi titkois tanácsos. A teológiát, mint az esztergomi egyházmegye pap növendéke, a budapesti; egyetemen végezte. 1896-ban szentelték pappá.; Felszentelése után egy ideig mint budapesti hit-; tanár működött, majd a központi papnevelőintézet tanulmányi főnöke lett. 1910-ben a budapesti! tudományegyetem teológiai fakultásán az egyházi ékesszólástan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Ebben az időben igen figyelemre méltó tudományos munkásságot fejtett ki az egyházi szónoklástan módszereinek elmélyítése és a modern igényeknek megfelelő alkalmazása körül. Ugyanekkor kiváló hitbuzgalmi irodalmi munkásságot folytatott az eucbarisztia kultuszának terjesztése érdekében és szerkesztője volt az