1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Ember Sándor - Gróf Esterházy Móric

167 Dr Ember Sándor (Észak-Pest vm., Magyar Élet Pártja) 1889-ben született a szatmármegyei Felsőbányán. Római katolikus, nos, ügyvéd. A budapesti tudományegyetemen szerezte meg jogi képesítését, itt avatták doktorrá és Budapesten lett gyakorló ügyvéd. Tagja a Kúria ügyvédi tanácsának. A világháborúban mint tartalékos tiszt vett részt és mint főhadnagy szerelt le. Régi kitűnő sportember, tagja a Magyar Atlétikai Club régi gárdájának. 1936ban Almássy László* halála után egy időközi választáson a pomázi választókerületben a Nemzeti Egység Pártjának programjával választották meg elsőízben képviselőnek. Gömbös Gyula politikájának buzgó és odaadó híve volt. Képviselőházi felszólalásaiban különösen a magyar repülés-ügy fejlesztését sürgette. 1938 május 5-én indítványt terjesztett a képviselőház elé Nemzeti Repülő Alap létesítéséről. Társelnöke a Magyar Aero Szövetségnek és tagja a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap intézőbizottságának. A sportrepülésnek egyik legodaadóbb harcosa. Gróf Esterházy Móric i vm., Egyesült Kereszténypárt) 1881-ben született Majkon, Esztergom vármegyében. Római katolikus, nős, belső titkos tanácsos, földbirtokos, volt miniszterelnök. Jogi tanulmányait a budapesti és az oxfordi tudományegyetemen végezte s itt fűződött szoros barátság, közte és Lord Halifax, Anglia mai külügyminisztere között. Beutazta egész Európát és hosszabb utazást tett Észak-Amerikában is. A világháborúban a szerb, majd az orosz fronton teljesített szolgálatot mint huszártiszt és többízben kitüntették. A politikai életbe 1906-ban kapcsolódott be, amikor a terebesi választókerület pártonkívüli 67-es programmal választotta meg képviselőjének és 1910-ben újból megválasztották. Tisza István gróf visszalépése után IV. Károly király 1917 július 15-én megbízta kormányalakítással, de csak két hónapig maradt a kormány élén, mert programjának legfőbb pontját, a választójogi reformot nem tudta megvalósítani. Kormányában lett Vázsonyi Vilmos először igazságügyminiszter. 1918 január 25-től 1918 május 8-ig az újjáalakított Wekerle-kormányban mint tárcanélküli miniszter foglalt helyet. A király a Lipót-rend nagykeresztjével tüntette ki és a belső titkos tanácsosok sorába emelte. Az össze-