1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Csáky István dr.

146 ugyancsak helyetfoglalt a magyar kormány küldöttségében VI. György angol király 1937 májusában tartott koronázási ünnepségén. A kormány megbízásából a müncheni négyhatalmi értekezleten, amelyet 1938 szeptember 29—30. napján tartottak, mint megfigyelő vett részt. Ekkor már rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter volt. Igen fontos szerep jutott részére a Felvidék magyarlakta területeinek viaszacsatolásával kapcsolatban, amidőn fontos kiküldetésben 1938 október 6-án Varsóban, 1938 október 19-én pedig Rómában járt. Jelen volt az 1938 november 2-án Bécsben tartott német-olas» döntőbírósági tanácskozáson is. Mussolini olasz miniszterelnök, akivel már a fassiszta-mozgalom kezdetén, mint fiatal követségi titkár került összeköttetésbe, annyira kitüntette személyes barátságával, hogy repülőútjára, amelyet Líbiában tett, mint külön vendégét hívta meg őt. Amidőn a Felvidék visszacsatolása után 1938 végén Kánya Kálmán külügyminiszter egészségi állapota miatt felmentését kérte, Imrédy Béla miniszterelnök Csáky Istvánt hívta meg a külügyminiszteri székbe. Néhány héttel később a megüresedett ózdi választókerület felajánlotta a mandátumot az új külügyminiszternek és Csáky Istvánt 1938 december 31-én egyhangúan választották meg képviselőnek. Mint külügyminiszter az országgyűlés két házának külügyi bizottságai előtt többször tartott expozét, amellyel az egész világsajtó behatóan foglalkozott. 1939 márciusában Kárpátalja felszabadítása előtt diplomáciai jegyzékeivel, amelyek nagyon határozott hangúak voltak, siettette és előmozdította ennek a területnek visszacsatolását. Az 1939. évi általános választáson Sopron egyéni választókerületében 3677 szótöbbséggel választották meg, de ugyanakkor megválasztották Sopron vármegye és Sopron város, valamint Kecskemét város lajstromos választókerületében is. Az új országgyű lésen is feltűnt a külügyi bizottságokban tartott expozéjaival. A képviselőház plenáris ülésén több felszólalásával és interpellációkra adott válaszával általános sikert aratott. 1940 januárjában Olaszországba utazott, Velencében találkozott Ciano gróf olasz külügyminiszterrel s vele igen beható megbeszélést folytatott az európai háború fejleményeivel kapcsolatban a két országot közösen érintő kérdésekről. Ünnepélyes fogadtatása s Ciano gróffal folytatott tanácskozása az egész világsajtó figyelmét felkeltette s a külpolitikai tényezőket hosszú időn át foglalkoztatta, úgyszintén az a beszámolója is, amelyben nem sóikkal később a két Ház külügyi bizottságait tájékoztatta a velencei tanácskozás lényegéről s eredményéről. A kormányzó 1939 októberében titkos tanácsossá nevezte ki. Tulajdonosa a Magyair Érdemrend középkeresztjének a csillaggal, a pápai Szent Szilveszter-rendnek, az olasz Korona-rendnek, a német Sas-rendnek, a pápai Nagy Szent Gergely-rendnek, az olasz Szent Móric és Lázár-rend nagykeresztjének, a lengyel Aranyérdemkeresztnek és még sok más külföldi kitüntetésnek. Csór és Bóta községek díszpolgára.