1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Bródy Ernő

143 pataijai egyesületekben élénk működést fejt ki. A Duchnovics­kultúregyesületnek igazgatósági tagja, a Dobránszky-féle diákegye­sületnek pedig dísztagja. Dr Bródy Ernő (Budapest III., Polgári Szabadság Párt) 1875-ben született Miskolcon. Izraelita, nős, ügyvéd. A kereskedelmi iskola elvégzése után gimnáziumi érettségi vizsgálatot is tett, majd a budapesti tudományegyetemen végezte jogi ta­nulmányait és jogtudományi doktorrá avatták. Már joghallgató korában a Magyar Hírlap országgyűlési tudósítója volt. Tanulmányainak kiegészítése céljából beutazta egész Európát. Az ügyvédi oklevél megszerzése után csakhamar az ismert bűnügyi védők sorában foglalt helyet és egyik legnevezetesebb védői sikerét a híres Zeysig-brosűra néven ismert királysértési perben aratta. Elsőízben 1906-ban a nagyszöllősi választókerület választotta meg demokrata programmal országgyűlési képviselőnek, 1910-től pedig a világháború végéig az ugocsamegyei halmi választókerületet képviselte. A politikai életben mindig Vázsonyi Vilmos szűkebb környezetéhez tartozott. A világháború kitörésekor hadba vonult, mint százados a déli harctéren küzdött és kitüntetést is szerzett. Az első nemzetgyűlési választáson a főváros XI. választó­kerületében választották meg demokrata programmal és a nemzetgyű­lésen főleg szociális kérdésekkel foglalkozott. Ugyanakkor széleskörű publicisztikai tevékenységet is fejtett ki a fővárosi lapokban. A máso­dik nemzetgyűlésen nem volt képviselő, hanem politikai tevékeny­ségét a főváros törvényhatósági bizottságában fejtette ki, amelynek 1908 óta megszakítás nélkül tagja. Az 1926. évi téli választáson Buda­pest déli választókerületében demokrata programmal kapott mandá­tumot és az új országgyűlésen az ellenzéknek egyik legtevékenyebb tagja volt, aki résztvett az összes közjogi, gazdasági és kulturális javaslatok tárgyalásában, azonkívül sok interpellációt is mondott a legkülönbözőbb tárgyakban. 1931-ben és 1935-ben újból a budapesti déli választókerület küldte be a képviselőházba. Az 1935. évi törvény­hatósági bizottsági választáson mint a Nemzeti Szabadelvű Párt fővárosi frakciójának vezetője kezdeményezte az egyesült polgári ellenzék blokkjának megalakítását és annak élén a választási küzdelmet is irányította. Az 1935. évi országgyűlésen élénk szerepet vitt a külön­böző közjogi tárgyú törvényjavaslatok tárgyalásában és mindkét zsidójavaslat vitájában. 1939-ben negyedízben választották meg a budapesti déli választókerületben, ezúttal a Polgári Szabadság Párt programjával. Emőke a Lakók Szövetségének és alelnöke a Bűnügyi Védők Egyesületének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom