1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Bródy Ernő
143 pataijai egyesületekben élénk működést fejt ki. A Duchnovicskultúregyesületnek igazgatósági tagja, a Dobránszky-féle diákegyesületnek pedig dísztagja. Dr Bródy Ernő (Budapest III., Polgári Szabadság Párt) 1875-ben született Miskolcon. Izraelita, nős, ügyvéd. A kereskedelmi iskola elvégzése után gimnáziumi érettségi vizsgálatot is tett, majd a budapesti tudományegyetemen végezte jogi tanulmányait és jogtudományi doktorrá avatták. Már joghallgató korában a Magyar Hírlap országgyűlési tudósítója volt. Tanulmányainak kiegészítése céljából beutazta egész Európát. Az ügyvédi oklevél megszerzése után csakhamar az ismert bűnügyi védők sorában foglalt helyet és egyik legnevezetesebb védői sikerét a híres Zeysig-brosűra néven ismert királysértési perben aratta. Elsőízben 1906-ban a nagyszöllősi választókerület választotta meg demokrata programmal országgyűlési képviselőnek, 1910-től pedig a világháború végéig az ugocsamegyei halmi választókerületet képviselte. A politikai életben mindig Vázsonyi Vilmos szűkebb környezetéhez tartozott. A világháború kitörésekor hadba vonult, mint százados a déli harctéren küzdött és kitüntetést is szerzett. Az első nemzetgyűlési választáson a főváros XI. választókerületében választották meg demokrata programmal és a nemzetgyűlésen főleg szociális kérdésekkel foglalkozott. Ugyanakkor széleskörű publicisztikai tevékenységet is fejtett ki a fővárosi lapokban. A második nemzetgyűlésen nem volt képviselő, hanem politikai tevékenységét a főváros törvényhatósági bizottságában fejtette ki, amelynek 1908 óta megszakítás nélkül tagja. Az 1926. évi téli választáson Budapest déli választókerületében demokrata programmal kapott mandátumot és az új országgyűlésen az ellenzéknek egyik legtevékenyebb tagja volt, aki résztvett az összes közjogi, gazdasági és kulturális javaslatok tárgyalásában, azonkívül sok interpellációt is mondott a legkülönbözőbb tárgyakban. 1931-ben és 1935-ben újból a budapesti déli választókerület küldte be a képviselőházba. Az 1935. évi törvényhatósági bizottsági választáson mint a Nemzeti Szabadelvű Párt fővárosi frakciójának vezetője kezdeményezte az egyesült polgári ellenzék blokkjának megalakítását és annak élén a választási küzdelmet is irányította. Az 1935. évi országgyűlésen élénk szerepet vitt a különböző közjogi tárgyú törvényjavaslatok tárgyalásában és mindkét zsidójavaslat vitájában. 1939-ben negyedízben választották meg a budapesti déli választókerületben, ezúttal a Polgári Szabadság Párt programjával. Emőke a Lakók Szövetségének és alelnöke a Bűnügyi Védők Egyesületének.