1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Boksay János - Vitéz Bonczos Miklós dr.

138 Boksay János (Kárpátaljai meghívott képviselő) 1874-ben született Huszton, régi magyar és papi családból. Görög katolikus, nős, plébános, tb. kanonok, kerületi esperes, szentszéki tanácsos. Apja, Bertalan, járásbíró volt Zsolnán. Középiskoláit Ungváron végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta tanulmányait és az ungvári teológián fejezte be. Beható és alapos zenei tanulmányokat folytatott, különösen az egyházi zene körében. Elsajátította az összes szláv nyelveket is. Szakirodalmi munkássága a publicisztikán kívül a zeneirodalom terén nyilvánult meg. A cseh és különösen az ukrán megszállás idején bátor és. gerinces magatartásáért állandó üldöztetésnek volt kitéve. A Ruszin Nemzeti Tanács tagja volt és ezért mint kárpátaljai képviselőt hívták meg a magyar országgyűlés képviselőházába. Vitéz Bonczos Miklós dr (Szentes, Magyar Élet Pártja) 1897-ben született Nagyszalontán. Református, nős, belügyi államtitkár. Régi nemesi család sarja, atyai ágon felmenői még Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől 1622-ben kapták a nemességet mint Nagyszalonta várost védő katonák. Maga is katonai pályára készült s a Ludovica Akadémia elvégzése után 1915-től tíz éven át mint tényleges tiszt szolgált a honvédségnél. Az olasz és az orosz fronton küzdötte végig a háborút, vitézségért több ízben kitüntették. Mint súlyosan sebesült hadirokkant tért vissza a frontról s a Kormányzó rendkívüli háborús teljesítményeiért vitézzé is avatta. A háború után magasabb parancsnokságoknál, majd a honvédelmi minisztériumban teljesített szolgálatot, közben azonban beiratkozott az egyetemre, megszerezte a jogi diplomát, majd a budapesti egyetemen az egyesített bírói és ügyvédi vizsgát is letette. 1925-ben megvált a katonai szolgálattól s ügyvédi irodát nyitott. A politikai életbe 1926-ban kapcsolódott be, mint Gömbös Gyula politikájának lelkes híve. Csongrád vármegye törvényhatósági bizottságában és kisgyűlésében s Szentes képviselőtestületében fejtett ki odaadó munkásságot s élénk szerepet vitt a megyei és városi közéletben. 1933-ban Csongrád vármegye tisztifőügyészévé választották meg, ekkor már egyik vezető tényezője volt a megyei életnek. 1933-tól előbb mint helyettes pártelnök, később mint megyei párt-