1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Baky László

123 győzött az 1931. évi általános választáson a tarpai választókerületben. Az 1931. évi országgyűlésen éles ellenzéki magatartásával tűnt ki. A legközelebbi általános választáson a Nemzeti Egység Pártja Kenyeres Kaufman Miklóst jelölte vele szemben és Bajcsy-Zsilinszky Endre leleplezte Kenyeres zsidó származását. A Szabadság című hetilap hasábjain, amely az Előőrs jogutóda lett, valóságos hadjáratot folytatott ellene és miután az Országos Vitézi Székhez panaszt emelt, hogy zsidószármazású jelölttel kell harcot vívnia, vitézi rangjáról is lemondott. A választás után Bajcsy-Zsilinszky Endre kisebbségben maradt hívei petícióval támadták meg a választást. Ugyanekkor KenyeresKaufman Miklós ellen, mert az elhangzott vádakra nem válaszolt, közokira thamisítás bűntette címén bűnvádi feljelentést tett, amelyben azzal vádolta, hogy a Kenyeres nevet jogtalanul használja. KenyeresKaufman Miklóst később el is ítélték és mandátumától is megfosztották. Az időközi választáson Bajcsy-Zsilinszky Endre újból heves küzdelmet vívott és 1938 december l^én csak 69 szavazattal maradt kisebbségben Konkoly-Thege NEP-párti jelölttel szemben. Ebben az időben már állandó cikkírója volt a Magyarországnak is, de később a Szabadságtól, amelyet ő alapított, megvált. A Nemzeti Radikális Párt beolvadt a Független Kisgazda Pártba és attól kezdve régi politikai bajtársának, Eckhardt Tibornak oldalán harcolt és élénk résztvett a független kisgazda párt mozgalmaiban. Külpolitikai kérdéseken kívül főleg a földreform kérdésével foglalkozik és eredeti elgondolásait könyv alakjában is kiadta (Egyetlen út: a magyar paraszt). Az 1939. évi általános választáson a megnagyobbodott tarpai kerületen kívül Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegye lajstromos választókerületében is fellépett és mint listavezető győzött. 1939 szeptemberében Független Magyarország címmel hétfői politikai lapot indított, amelynek felelőd szerkesztője. Irodalmilag is működik és több könyve aratott méltán kiérdemelt sikert. Baky László (Abony, Nyilaskeresztes Front) 1898-ban született Budapesten. Református, nős, nyugalmazott csendőrőrnagy, Kunszentmiklósi ős kun településből származó nemesi család sarja. A honvédhadapródiskolát Pécsett végezte, azonkívül katonai és csendőrségi szakés továbbképző tanfolyamokat hallgatott. A világháborúban mint a volt pécsi 19. honvédgyalogezred zászlósa, hadnagya, majd főhadnagya 1915-től az orosz fronton harcolt és résztvett a wolhiniai, toporuci, rarancei, bukovinai és kárpáti harcokban. A Kárpátokban súlyos haslövést szenvedett. Kitüntetései a III. osztályú katonai érdemkereszt és a bronz katonai érdemérem a kardokkal. Háborús szolgálata után résztvett a sze-