1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - Pótlás - Pintér László

€12 1913-tól 1918-ig Szófiában és Bernben volt a monarchia diplomáciai szolgálatában. A világháború s a forradalmak lezajlása után újságírói pályára lépett a 1919-től 1923-ig a Pester Lloyd külpolitikai szerkesz­tője volt, ugyanakkor 1920-tól majdnem húsz éven át a Times buda­pesti levelezője is. Mint közírónak, neve rövidesen ismert lett s nagy megbecsülést szerzett. Több európai nyelven sok külföldi lapnak is dolgozott, majd a Nouvelle Revue de Hongrie újjászervezése után ennek a francia nyelvű havi folyóiratnak, később pedig a Hungarian Quarterly angol nyelvű negyedévi folyóiratnak élén is állott s sok érdemet szerzett mint a magyar kultúra szószólója a nyugati világ­ban. 1927-iben elsőízben adta ki Genfben nagy tekintélynek örvendő Annuaire de la Société des Nations című népszövetségi évkönyvét, amelynek további kiadásai 1931-től 1938-ig évente megjelentek. Genf­ben 1928-tól tagja volt a magyar népszövetségi delegációnak is s igen nagy és értékes tevékenységet fejtett ki a Népszövetség fontos bizott­ságaiban, főként a népszövetségi közigazgatást és pénzügyeket intéző ellenőrző bizottságban. 1934-ben mint főszerkesztő a Budapesti Hirlap élére került s 1935 tavaszáig volt a lap legfőbb irányítója, 1937 novem­berében pediig mint főszerkesztő, a Pester Lloyd vezetését vette át. Egyike a külföldön legjobban ismert és legnagyobb befolyású köz­íróknak. Tagja az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsnak, a Magyar Gazdaságkutató Intézet Egyesület elnöki tanácsának, az Országos Közművelődési Tanács igazgatótanácsának, a Société de la Nouvelle de la Hongrie választmányának. Pintér László 1884-foen született Sopronban, a nagy­váradi székeskáptalan mesterkanonokja. A kö­zépiskolát Sopronban és Győrött, a Szent Bene­dek-rend főgimnáziumában végezte, főiskolai tanulmányait pedig a győri egyházmegyei hit­tudományi főiskolán. Mint főiskolai hallgatót Széchenyi Miklós gróf, akkori győri püspök a salzburgi főiskola szociális kurzusára küldötte, 1906-ban pedig München-Gladbachba, a német­országi katolikusok szociális és gazdasági szer­vezetének centrumába. Győrújvárosban és Sopronban kezdte meg lel­készi működését, majd a győri székesegyház hitszónoka és káptalan­dombi lelkész lett, 1913-ban pedig Frigyes főherceg, mint a rajkai plébánia kegyura, a plébánia élére állította őt. Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki a fővárosi és vidéki lapokban, tevékeny részt vett a keresztényszocialista mozgalmakban, majd a forradalom után a Kisgazda Párt megszervezésében. Fetser Antal győri megyéspüspök előbb esperessé, 1929 őszén pedig a soproni társaskáptalan kanonok­jává nevezte ki. Megelőzően a máltai szuverén lovagrend nagymestere

Next

/
Oldalképek
Tartalom