1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A nyilvánosság képviselete az országgyűlésen

€04 A nyilvánosság képviselete az országgyűlésen Az országgyűlés tárgyalásainak nyilvánosságát a sajtó biztosítja. A iparlamentben a nyilvánosságot képviselő sajtó hivatalos testülete a Magyar Országgyűlés Hirlaptudósítóinák Szindikátusa. A képviselőház és felsőház elnöksége és háznagyi hivatala a szindikátus meghallgatása után és azzal egyetértésben intézi a sajtó parlamenti képviseletének ügyét. A szindikátus feliadatát és hatáskörét szervezeti alkotmány írja körül, amely a következőképpen rendelkezik: A magyar országgyűlés hírlaptudósító karának tagjai a parlamenti "tanácskozások alkotmányjogilag biztosított nyilvánosságának hivatott képviselői, akiknek számára mind a nemzetgyűlés tanácskozótermében, mind székházában a házszabályok is mindenkor külön és hivatásuknak megfelelő helyet rendelnek. A szindikátus neve: A Magyar Országgyűlés Hírlaptudósítóinak Szindikátusa, székhelye: a magyar országgyűlés háza. A szindikátus célja: megfelelni mindazoknak az előírásoknak, amelyeket a parlamenti tudósítás nyilvánossága és hűsége dolgában a törvény és házszabályok rendelnek; őrködni és megvédeni a testület tisztességét; megkönnyíteni a politikai hírszolgáltatást és ezért érintkezni az országgyűlés elnökségével, háznagyával, gyorsirodájával, a kormánnyal, a pártok vezetőivel, általában mindazokkal a tényezőkkel, akiknek megnyerése a hírszolgálat tökéletessége érdekében szükséges ; ápolni a kartársi szellemet. A szindikátus tagjai a politikai napilapoknak csak azon hivatásos politikai újságírói lehetnek (fővárosiak, vidékiek, külföldiek), akiket szerkesztőségük országgyűlési tudósítással vagy politikai tudósítás készítésével megbíz, akik rendszeresen politikával foglalkoznak (szerkesztők, cikkírók). A szindikátus tagjai nem fejthetnek ki úgynevezett közgazdasági tevékenységet és nem foglalkozhatnak a kormánynál vagy más közhatóságoknál kijárásokkal. A szindikátus ügyeit az elnök, a szindikusok és a szindikátus együttes ülése intézi. A szindikátus a tagok sorából az országgyűlés tartamára elnököt és tizenhat szindikust választ titkos szavazással, szótöbbséggel. A szindikátus üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a szindikusok hívják egybe és vezetik. A szindikátust a szindikusok igazgatják és mindazokat az ügyeket intézik, amelyeket a szindikátus alkotmánya és ügyrendje céljaként megjelöl. A szindikusok közül kettő-kettő az újságírói páholyokat ellenőrzi, egy-egy az újságírói terem telefonszolgálatát, ketten pedig a gyorsirodának azzal az osztályával (érintkeznek, amely a lapokat részletes tudósítással látja el. A szindikátus ülésein a tagoknak tanácskozási és szavazati joguk van. Szavazásinál minden fővárosi politikai napilap szerkesztőségének egy szavazati joga van; ezt a szavazati jogot az illető lap politikai munkatársa szerkesztőségének megbízása alapján gyakorolja. Szavazati joga van azonkívül a Magyarországi Hírlaptudósítók Szindikátusának, valamint a Külföldi Lap tudósítók Szindikátusának is, amelyek ezt a jogot meghatalmazottjuk útján gyakorolják. A szindikusok állapítják meg, hogy az egyes lapokat aránylag hány tagsági