1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Dr. Egry Aurél

557 dár élén ment a harctérre. A háború elején a klenák—sabáci, majd az uzsoki harcokban tüntette ki magát. 1915-ben mint a 7. hadosztály parancsnoka a kárpáti és dnyeszteri harcokban vett részt, 1916-ban pedig a 39. honvédhadosztály élén a Strypa mentén és az erdélyi fronton harcolt és ke-tízben is megsebesült. 1917-ben a honvédelmi minisztériumba került, az első csoport főnöke lett és még ugyanebben az évben kinevezték altábornagynak. 1918 januárjában ment nyugalomba. A kormányzó 1921-ben tüntette ki a gyalogsági tábornoki címmel és jelleggel. Több magas kitüntetésnek tulajdonosa, így a hadiékítményes Lipót-rend 'lovagkeresztjének, a hadiékítményes II. osztályú Vaskorona-rendnek, a hadiékítményes II. osztályú katonai érdemkeresztnek és a III. osztályú Vaskorona-rendnek. A felsőháznak megalakulása óta tagja és jegyzője is volt. Dr Egry Aurél 1874-ben született Budapesten. Római katolikus, nős, udvari tanácsos, ügyvéd, a Pénzintézeti Központ jogtanácsosa. A budapesti tudományegyetemen szerezte meg a jogi és államtudományi doktorátust. Ügyvédi irodáját 1897-ben Budapesten nyitotta meg és csakhamar mint egyik legjobb nevű fővárosi ügyvéd tette magát ismertté. Főként kereskedelmi és részvényjoggal foglalkozott és ebben a tárgykénben több tanulmánya is megjelent, ilyen a „A részvénytársasági közgyűlési határozatok megtámadása" (1904) és „A részvénytársaság alapszabályai" (1906) című munkája. A háború idején munkásságának súlypontja a háborús gazdasági jogalkotás terére tolódott át. A kormány megbízta a hadi gazdasági szervek létesítésének előkészítésével és résztvett a háborús gazdasági törvények előkészítő munkálataiban is. Mindkét irányban igen értékes tevékenységet fejtett ki. A Haditermény Részvénytársaság és a Pénzintézeti Központ jogi felépítése nagyrészben az ő műve. Igen jelentős szerephez jutott ugyancsak kormánymegbízásból a békekötés utáni időszakban. Többször képviselte a kormányt külföldi tárgyalásokon. Résztvett a Magyarország és Franciaország között a háború előtti tartozásokról szóló államszerződés megkötésében, majd a Jóvátételi Bizottság és a vegyes döntőbíróságok előtt földbirtokperekben és diplomáciai tárgyalásokon képviselte a kormány megbízásából a magyar érdekeket. Frigyes királyi herceget is képviselte a csehszlovák köztársaság, a jugoszláv, a román és az olasz állam ellen folytatott pereiben. A kormány és a hercegprímás megbízásából a Jóvátételi Bizottság előtt tárgyalta és megnyerte a román kormány ellen az Ipolyi Múzeum ügyét. Megalakulása óta tagja a felsőháznak, amelynek bizottságaiban értékes munkát végzett s több fontos javaslat előadói tisztét töltötte be. Elnöke a Pesti Lloyd